A házassági szerződés

Házassági szerződés

A házasságkötés egy másik ember iránti szeretet és bizalom egyik legnemesebb megnyilvánulása, amellyel látszólag ellentétben áll a szerződés, ami sok tekintetben a bizalom hiányának jele. Írásba rögzítünk valamit, arra az esetre, ha a másik megszegi a szavát: lényegében ez a szerződéskötés mögött meghúzódó logika.

Van-e ezek alapján helye a házassági szerződésnek? Vajon nem az az üzenete, hogy már életünk legszebb napján is arra készülünk, amikor majd minden elromlik?

Valóban illúzióromboló lehet egy szerelmespárnak az esküvő előtt ügyvéd elé járulni. Azonban nem csupán arra készülve érdemes megfontolni, ha egyszer válásra kerül a sor. Írásunkban összeszedtük mire is jó valójában a házassági szerződés, és milyen esetekben érdemes nagyon komolyan megfontolni, nem csak saját magunk miatt, hanem azon szeretett személy védelmében is, akivel az oltár elé járulunk. 

Mire való a házassági szerződés?

A házasság intézménye jogilag a Polgári Törvénykönyv (avagy Pt.) hatálya esik. A Pt. számos rendelkezést tartalmaz a házasság különböző területeire nézve, így a vagyonjogi viszonyok tekintetében is.

Alapesetben tehát a törvényi rendelkezések az irányadóak a különböző kérdésekben, ezeket azonban felül lehet írni. Ennek módja a szerződéskötés, amely ebben az esetben erősebb, mint a törvény, tehát a házastársak megegyezhetnek olyan dolgokban, amit egyébként a törvény másképp írna elő. A családjog területén 1986 óta illeti meg a házastársakat az, hogy vagyonjogi szerződést kössenek.

A házassági szerződés lényében arra való, hogy a Polgári Törvénykönyv bizonyos rendelkezését felülírja, amennyiben a felek azokat valamilyen okból nem tartják optimálisnak magukra nézve. 

Így tehát legkiemelkedőbb előnyeként azt említhetjük, hogy egyes vagyoni elemeket ki lehet vonni a közös vagyonból. A házassági szerződés megkötése arra az esetre is megoldást nyújthat a későbbiekben, ha az egyik fél hirtelen halála következik be. A hagyatékelosztásban rengeteg konfliktus kerülhető ki, ha a házassági vagyonjogi szerződést megírták.

A házassági szerződés biztosítja a későbbiekben a nyugodt és rendezett vagyoni helyzetet a válás utáni időszakban. Hiába lesz ellenséges a hangulat a két fél között, egy olyan megállapodás alapján történik majd az egymásról és gyermekekről való gondoskodás, melyet a korábbi, egymás iránti megbecsüléssel és tisztelettel teli időszakban közösen alakítottak ki.

Kinek érdemes házassági szerződést kötni?

A házassági szerződés anyagi, illetve pénzügyi viszonyokat hivatott lefedni. Olyan esetekben van értelme elgondolkodni házassági szerződés megkötésén, ha a felek közül legalább az egyik rendelkezik számottevő vagyonnal vagy komolyabb bevételekkel.

A házassági szerződés elsődlegesen abban a témában szokott beavatkozni a Ptk. által alapesetben meghatározott helyzetekbe, amikor a közös vagyon, illetve a különvagyon kérdései felmerülnek. Nem jogász végzettségűeknek először érdemes alaposan megismerkedni a házassági vagyonközösség szabályaival annak mérlegeléséhez, hogy van-e értelme házassági szerződésben gondolkodni. Ebben természetesen egy vagyonjogban jártas jogász tud segíteni.

Mikor köthető meg a szerződés?

Sokakban él az a tévhit, hogy a házassági szerződés megírására minden esetben a házasság megkötése előtt kerül sor. Az igazság, hogy az esetek többségében valóban a nagy nap előtt készül el a szerződés, azonban lehetőség van a dokumentumot  a házasságkötés után is aláírni. 

Nincs semmilyen megkötés arra nézve, hogy a házasság ideje alatt mikor köthető a házassági szerződés. A Ptk. úgy rendelkezik erről, hogy a házasság időtartama alatt a házastársak közötti vagyoni helyzet bármikor rendezhető vagyonjogi szerződéssel.

Házassági szerződés

Vagyonjogi szerződés is köthető évekkel a házasság után, illetve élettársi viszonyban is. Erre olyan esetben lehet szükség, ha például az egyik fél hitelt vesz fel, és annak terheit nem szeretné a párjával megosztani.

Ehhez szorosan kapcsolódik az az eset is, mikor az egyik fél a korábban felvett nagy összegű hitelét nem kívánja bevonni a házassági vagyonközösségbe, megkímélve ezzel párját a fizetési kötelezettségektől. Természetesen ilyenkor annak a tényét kell írásba foglalni, hogy a házastárs által felvett hitel nem követelhető vissza a másik felen.

Mikor köthető meg a szerződés?

Mint a legtöbb szerződésnél, a házassági szerződés esetében is vannak olyan formai és tartalmi követelmények, melyeknek meg kell felelni.
Az első és legfontosabb, hogy csak akkor lehet érvényes, ha köziokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják akaratukat a házastársak. Csak házasulók vagy házastársak köthetik meg, kizárólag személyesen.

A házassági szerződés elsősorban 2 személy között fennálló jognyilatkozat. Harmadik féllel szemben csak abban az esetben válhat hatályossá, ha a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásában szerepel vagy a harmadik fél bizonyíthatóan tudott a szerződés létrejöttéről.

Természetesen arra kell törekedni, hogy minél időtállóbb és reális alapokon nyugvó szerződést kössünk, azonban akkor sem kell megijednünk, ha később változtatni szeretnénk a tartalmán, esetleg teljesen megszüntetni a szerződést.
A szerződés megkötése költségekkel jár, azonban nem lehet pontosan meghatározni az összeget. A vagyonjogi szerződés nyilvántartásba való bejegyzéséért nagyjából 10.000 forintot kell fizetni, a közjegyzőnek pedig 21.000 forint körüli összeget.

A gyámhatóság jóváhagyására is szükség lehet… Előfordulnak olyan esetek is, amikor a gyámhatóságnak is beleszólása van a szerződés megkötésébe. Akkor van szükség a jóváhagyásra, ha a házastársak egyike még nem töltötte be a 18. életévét vagy részlegesen korlátozott cselekvőképességű a vagyoni jognyilatkozatok tekintetében.

Mit tartalmazzon a házassági szerződés?

A házasságok sokféleségéből adódóan nem lehet egy univerzális sablont készíteni a házassági vagyonjogi szerződésekre.

Aminek minden szerződés esetében meg kell jelennie, az a felek és vagyontárgyaik rögzítése, valamint az, hogy mely vagyontárgyakat kívánják a vagyonközösségbe bevonni vagy épp elszeparálni a másik féltől. Rögzíti, hogy ki miből és milyen részben részesül.

Az egyik házastárs halála esetén a házassági szerződés sokszor végrendeletszerű funkciót tölt be, így az örökösödés kérdésére is ki kell térni benne.

Minél konkrétabban fogalmazzuk meg a szerződés pontjait, annál kisebb esély van arra, hogy a válás során félreértések, további konfliktusok alakuljanak ki.

A házassági szerződésnek két fő típusa létezik, azonban ezek eleimei szabadon vegyíthetők.

1. A vagyonelkülönítési rendszer

A vagyonelkülönítési rendszer neve igen beszédes, hiszen nincs többről szó ebben az esetben, mint a két házastárs vagyontárgyainak, terheinek és vagyonszerzésének elszeparálásáról. A vagyonjogi szerződésben a jövőre nézve pontosan meghatározzák a felek, hogy mely vagyoni elemek kerülnek teljes megosztásra és melyek azok, amelyekért önállóan lesznek felelősek. Ebben a modellben tehát mindkét fél önálló vagyonnal rendelkezik, a másik féltől függetlenül kezeli és használja azt.

Nem csak a vagyonszerzés tekintetében van teljes elkülönülés, a tartozásokért is külön felelnek. Ez védelmet nyújthat azon feleknek, akiknek házastársa nagyobb tartozást halmoz fel a házasság ideje alatt, ugyanis ennek a szerződésnek köszönhetően részben sem kötelezhető később a volt házastárs adósságainak átvállalására.

Természetesen minden háztartásban szükség van valamilyen szintű közös vagyonra is, így a szerződésben minden esetben rendelkezni kell a háztartás költségeinek közös viseléséről. A szabályok szerint a közösen nevelt gyermekek megélhetéséhez mindketten azonos mértékben járulnak hozzá, a velük kapcsolatos kiadásokat közösen viselik. Ezt is szükséges a szerződésbe foglalni. Emellett fontos megemlíteni azt is, hogy az a fél, aki a háztartásban és gyermeknevelésben vállal „főállású” szerepet, ugyanúgy hozzájárul a közös költségviseléshez, mint a dolgozó párja.

2. A közszerzeményi rendszer

A közszerzeményi rendszer alapja valójában a vagyonelkülönítési rendszer. A házasság ideje alatt mindkét fél önállóan szerzi vagyonát, önállóan rendelkezik vele és használja azt. A különbség a két rendszer között az életközösség megszűnése után mutatkozik. Ebben az esetben bármelyik félnek joga van a válás után a teljes, mindkettőjük által felhalmozott vagyon elszámolására és megosztására.

Egyéb közös megállapodás hiányában fele-fele arányban oszlik meg az életközösség fennállásának ideje alatt felhalmozott vagyongyarapodás, azonban lehetőség van a szerződésben egyedi értékeket rögzíteni. Ez nyilvánvalóan azoknál a pároknál fordul elő legtöbbször, ahol az egyik fél kimagaslóan többet keres párjánál, s a házasság megszűnését követően az általa megkeresett összeggel kívánja elkezdeni új életét.

A vagyon megosztása során nettó értékekkel számolnak. Ez azt jelenti, hogy a bruttó vagyongyarapodásból levonásra kerülnek a közös és önálló adósságok, majd a megmaradó összegből részesednek a felek a korábban rögzített arányban. Amennyiben különvagyonról is szól a szerződés, azt is le kell vonni a felek vagyongyarapodásából, s így kapják meg végül a felosztandó közszerzeményt.

Mik a házassági szerződés korlátai?

A házassági szerződés legfontosabb korlátja, hogy nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely hátrányosan érint egy harmadik felet. Ez alatt azt kell érteni, hogy a házastársak közötti vagyoni viszonyokat csak oly módon rendezhet, hogy az egy harmadik személynek ne okozzon vagyon hátrányt. 

A második értelemszerű korlát, hogy bár a Ptk. vonatkozó rendelkezéseitől eltérhet a házassági szerződés, azonban nem tartalmazhat olyan kitételt, melyet jogszabályt megtilt.

 

Mik a veszélyei, ha nem kötünk házassági szerződést?

A legalapvetőbb szabály, amivel tisztában kell lennünk, hogy a házassági szerződés hiányában a törvényes vagyonjogi rendszer érvényesül, mind a házasság időtartamára, mind a válás során a vagyonmegosztás idejére vonatkozóan. Ennek lényege, hogy a házastársak osztatlan közös vagyont gyarapítanak a házasság alatt, vagyontárgyaikat azonos arányban birtokolják és ennek értelmében a váláskor is azonos arányban oszlik meg minden kettejük között. 

házastársi különvagyon

Nem számít, hogy külön külön vagy együtt szerezték meg például az ingatlant vagy nagy értékű autót, a végén egyformán részesülnek belőle. Ez a rendszer elsősorban a kisebb keresettel rendelkező házastársak védelmére lett kialakítva, hiszen az azonos megosztási arányok biztosíthatják számukra a megélhetést, az új élet elindításához szükséges alapot, megvédheti őket a válás utáni pénzügyi krízistől.

Természetesen a legtöbb pár esetében sokkal bonyolultabb vagyoni helyzet áll fenn annál, hogy egyszerűen fele-fele arányban osszák meg végül a szerzeményeiket.

Nem várt tartozások válás után

A házastársak az életközösség fennállásának kezdetéig visszamenőleg közösen viselik a tartozásokat. Ebből adódóan hátrányos helyzetbe kerülhetnek azok a felek, akik nem tudnak párjuk korábban felhalmozott tartozásairól, esetleg a házasság ideje alatti nagy értékű hitelek felvételéről. Nagy meglepetés érheti így a válás során a jobban gazdálkodó felet, ha a vagyonmegosztás során kerülnek elő ezek a kötelezettségek, melyekből házassági szerződés hiányában neki és részt kell vállalnia. A házassági szerződés vagyonmegosztása hatékonyan kizárhatja ezt az esetet.

Oda a vagyon

Házassági szerződés hiányában nem csak akkor félhetünk, ha párunknak nagy összegű tartozása van. Nem ritka a házastársak között, hogy olyan kereseti különbség vannak kettejük között, amit egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni. Képzeljük csak el, hogy a sok év kemény munkájával megszerzett vagyonunk felét a házasság megszűnésekor kötelesek vagyunk átruházni volt házastársunkra, akinek ekkor már legszívesebben egy forintot sem adnánk. Az sem kizárt, hogy a kiemelkedő vagyonnal rendelkező házastárs költései meghaladják a keresetét, az ilyen helyzetek kivédésére mind a vagyonmegosztás, mind a közszerzemény rendszere alkalmas.

Tekintse meg további írásainkat!

megromlott házasság megromlása

A házasság megromlása

Mit lehet tenni, ha gyülekeznek a viharfelhők? Hogyan kerülhetjük el a válás közeli helyzetek kialakulását?

Válás hitel adósság tartozás kölcsön

A válás és a hitel

Mi lesz a házasság ideje alatt felvett hitelekkel a válás után? Követelhető-e Önön a közös tartozás? Kibújhat a fizetési kötelezettség alól? Hogyan?

Válás és a férfiak

A férfiak és a válás

Milyen speciális nehézségekkel néznek szembe a férfiak a válás kapcsán?