Igazságügyi pszichológus a gyermekelhelyezési perben

Szakértőt kell alkalmazni, ha a jogvita kereteinek meghatározásához vagy a perben jelentős tény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges.

Polgári Perrendtartás

Ptk. 300. § (1) bekezdés

A hazai bíráskodás számos területén találkozhatunk igazságügyi szakértői véleményekkel. A bontóper során a bíróság szakértőket rendelhet ki. Ezek közül egyik leggyakoribb az igazságügyi pszichológus kirendelése, elsősorban abban az esetben, amikor közös gyermek sorsáról is kell dönteni.

Mi az igazságügyi pszichológus szerepe?

Egy gyermekelhelyezéses bontóper során a bíróra igen komoly teher hárul. Olyan döntéseket kell meghoznia, amelyek nagyon komoly hatással lesznek a felek életére, köztük a gyermekekére is.

A bíró szerepe a peres eljárás során az, hogy jogi szakértőként járjon el. Ennek során jogi szakkérdésekben kell döntenie. A peres eljárások túlnyomó többsége azonban számos nem jogi jellegű kérdést is érint. Ilyen esetekben a bíró kötelessége szakértőt kirendelni.

Tehát minden olyan esetben, amikor nem jogi szakértelmet igénylő kérdés merül fel, az eljáró bírónak szakértőt kell felkérnie. Amennyiben ezt nem teszi meg, a bírósági végzés vagy ítélet később könnyen megtámadható válik. A statisztikák szerint a hatályon kívül helyezett első fokú határozatok közel 8%-a szakértői bizonyítás hiányában került megtámadásra.

Kiemelten fontos tehát, hogy minden indokolt esetben a nem jogi jellegű kérdések eldöntésére szakértő kerüljön kirendelésre.

A bírósági eljárások egyik leggyakorib szakértője az igazságügyi pszichológus. Különösen igaz ez családjogi eljárásokban, kiváltképp a bontóper során a szülői felügyelet kimondásához, melyet régebben gyakran gyermekelhelyezési perként hivatkoztak.

Milyen esetekben indokolt igazságügyi pszichológus a bontóper során?

Az első fontos rögzítendő tudnivaló, hogy bár a köznyelvben elterjedt fordulat, nem létezik olyan, hogy gyermekelhelyezési per. A közös gyermekek szülői felügyeletére vonatkozó döntés elsősorban a házassági bontóper részét képezi. A pontosabb megfogalmazás az lehet, hogy a bontóperben résztvevő felek a gyermekelhelyezés kapcsán perben állnak egymással.

A bontóperek egy jelentős része szakértők bevonása nélkül zajlik le. Ez emiatt van, hogy a válások többsége közös megegyezéses és a bontóper pillanatában nincsenek kiskorú gyermekek. Ezen bontóperek esetén a bíró már az első tárgyaláson kimondhatja a házasság felbontásáról szóló végzést.

Szakértő bevonása alapvetően két esetben indokolt: ha vagyonjogi vita van a felek között és/vagy ha van kiskorú gyermek vagy gyermekek. A házasság felbontásához kapcsolódó vagyonjogi kérdésekről itt írunk bővebben, ezekben az esetekben általában egyéb szakértőre van szükség. A kiskorú gyermekkel vagy gyermekekkel rendelkező házaspárok válásának kimondásához azonban szükséges a szülői felügyeletre vonatkozó bírósági döntés, melyhez a leggyakrabban igénybe vette szakértő az igazságügyi pszichológus.

Általánosságban elmondható, hogy a gyermek közvetlen, illetve közvetett meghallgatásánál
alapvetően az életkor a döntő szempont.

Mi az igazságügyi pszichológus szerepe a gyermekelhelyezés során?

Az, hogy melyik szülő gyakorolhassa a szülői felügyeleti jogot számos tényező függvénye, melyek többsége nem jogi kérdés. Emiatt nem meglepő módon, a statisztikák szerint folyamatosan növekszik az olyan perek száma, ahol szakértőként igazságügyi pszichológust von be a bíróság. Az igazságügyi pszichológus tevékenységét rendszerint nem a perek előkészítésének szakaszában, hanem a már folyó perben fejti ki. Összességében elmondható, hogy a vizsgálatnak az a fő célja, hogy meghatározza, mi a gyermek érdeke, hol biztosított a gyermek optimális fejlődése, pszichés egyensúlyának kialakítása és fenntartása.

Gyermeknevelésre való alkalmasság vizsgálata

Az első lényeges eldöntentő kérdés a szülők gyermeknevelésre való alkalmasságának vizsgálata, illetve a két szülő alkalmasságának különbségének megállapítása. A dolog nehézsége, hogy a gyermekek felügyeleti joga csak az egyik szülőhöz kerülhet, amely nehéz helyzet elé állítja mind a válófélben lévőket, mind a bíróságot.

Elhelyezés hatása a gyermekre

A második vizsgálandó terület, hogy a gyermekre milyen hatással lesz az adott szülőnél történő elhelyezés. Ez nem csupán azt fedi le, hogy melyik szülőt “szereti jobban” a gyermek, hanem az adott szülő életkörülményeit, életvitelét és erkölcsi nevelésre való alkalmasságát is vizsgálni szükséges. Külön problematika a testvérek elválasztásának kérdése, amikor az egyik testvér az anyához, míg a másik az apához kötődik jobban.

Gyermek érzelmi és pszichés egészségének védelme

Végül, de nem utolsó sorban, rendkívül fontos szerep hárul a gyermekelhelyezési eljárásban a pszichológusra a gyermek érzelmi és mentális egészségének megóvása szempontjából. Sajnos egyáltalán nem ritka, hogy a szülők a gyermekeket használják fel egymás ellen, akár manipulálás, akár érzelmi zsarolás útján, amely akár a büntetőjog területére is sok esetben átcsúszik. A statisztikák szerint Magyarországon minden harmadik gyermeknél pszichés problémák alakulnak ki a válást követően. A szakértői vélemények kialakításánál a szülők mellett minden olyan személyt szükséges megvizsgálni, aki bármilyen szempontból részt vesz a gyermek életében. Valójában minden olyan személyt, aki a gyermekre olyan hatást gyakorol, mely a pszichés fejlődését befolyásolhatja, arra jelentős ráhatással bír.

Mik az igazságügyi pszichológus kirendelésének előnyei?

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon jó dolog-e egy pszichológus vizsgálatának alávetni egy a szülők válás miatt egyébként is zaklatott gyermeket? Nem lenne-e jobb teljes egészében kihagyni a gyermekeket a bontóperi eljárásból?
Bár a kérdésfelvetés teljesen jogos, az igazságügyi pszichológus bevonásának számos előny van azzal szemben, mintha nem venne részt a bontóperben.

Nem a gyermek feje felett döntünk

A válás tényébe a gyermeknek nincs beleszólása, hiszen ez a “felnőttek” dolga. A szülőket nem lehet eltiltani a válástól, csak azért, mert a gyermekük vagy gyermekeik nem szeretnének csonka családban felnőni.

Mik az igazságügyi pszichológus kirendelésének hátrányai?

Minden típusú peres eljárás során elmondható, hogy szakértő bevonása révén a bírósági végzés megszületése időben ki fog tolódni, amely igaz az igazságügyi pszichológus esetére is.

Szubjektív vagy objektív döntés?

Az igazságügyi szakértők láthatólag általában objektív módszerekkel működnek, azonban sajnálatos módon az igazságügyi pszichológus
szakértő szakvéleményében elkerülhetetlenül nagy a szubjektivitás tere. A szakértő szubjektív megítélése pedig olyan szintű befolyással bír, hogy ez döntheti el a teljes per végkimenetelét. Mindez szép és jó lehetne, de bárki tévedhet, még a legjobb szakemberek is. Az ilyen ügyek esetében, ahol emberek ezreinek életére vannak hosszútávú hatással, a hibázás lehetőségét nem szabad megadni.

Megtévesztő lehet a vizsgálat!

A szakvélemények megbízhatósága igen változó, és semmiképpen sem jelenthető ki általánosságban, hogy a bíróságok kirendelése alapján készülő szakvélemények biztosan helyes javaslatokat tartalmaznak a gyermekelhelyezési perre vonatkozóan.
A valós viszonyokról, a szülők és gyermekek valódi kapcsolatáról csak akként lehetne tiszta képet alkotni, ha a szakértő saját otthonában, több napig figyelné a családot. A vizsgálati helyiség egyfajta steril közeget biztosít, ahol nem feltétlenül bukkannak ki azok a viselkedési jellemzők, melyek döntő súlyúak lehetnének a perben.