Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.
Polgári Törvénykönyv
Ptk. 4:7. § (4) bekezdés
A házasság egyik legfontosabb következménye, hogy vagyonközösséget hoz létre. A szerelem és szeretet egyik legszebb kinyilvánulása annak kimondása, hogy ami az enyém, az a tied is. A boldogító igen, egyben ezt is jelenti.
A házassági vagyonközösség pontosan erről szól: minden közös, az is, amit külön szereznek a házastársak. Tehát például a férj fizetése vagy a feleség által befektetett pénz kamatai mind közösek. Ha az egyik fél nagyobb értékű vagyontárgyat vásárol, például egy autót vagy egy nyaralót, a házastársa automatikusan fel részben ennek tulajdonosává válik.
Amint tudjuk, minden szabály alól szoktak lenni kivételek, ez a vagyonközösség esetén is így van. A házasság bizonyos vagyontárgyakat nem érint, ezek kizárólagosan az egyik fél tulajdonában maradnak. Ez hívjuk házastársi különvagyonnak, ami különösen kritikus kérdéssé válik válás esetén.
Tekintsük most át a házastársi különvagyon legfontosabb tudnivalóit!
Mi számít a különvagyonba?
Az első és legfontosabb tudnivaló, hogy a különvagyon a házastársak vonatkozásában a kivétel, és nem a szabály, hiszen a házasságkötés egyik legfontosabb következménye, hogy vagyonközösséget hoz létre!
A törvény olyan dolgokat utal a különvagyonba, amelyek esetében erős érvek hozhatóak fel amellett, hogy a házastársnak ne járjon fele részben az adott vagyonelem. Kivételes voltuk révén ezeket tételesen fel is sorolja.
A törvényi logika az alábbi három fő esettel számol:
- Olyan dolgok, amik már a házassági vagyonközösség létrejötte előtt az egyik fél tulajdonában voltak.
- Olyan dolgok, amelyeket feltehetően kizárólag az egyik félnek szántak, például az örökség vagy az ajándék. Ezek az örökös vagy az ajándékozott kizárólagos tulajdonába kerülnek, kivéve, ha a házastárs bizonyítani tudja, hogy az örökhagyó vagy az ajándékozó kettőjüknek szánta az adott vagyontárgyat.
- Olyan dolgok, amelyek fogalmilag nem lehetnek közösek. Ilyen például a szellemi alkotások után járó jövedelem vagy sérelemdíj.
Közös vagyon-e a személyes tárgy?
A fenti felsorolás méltányosnak tűnhet, azonban mindenkinek vannak személyes tárgyai, amelyeket ugyan a házasság alatt vásárolt, de nem ajándékba kapta, nem örökölte, de mégis furcsa lenne megfelezni a válás során.
Igényt tarthat-e a házastársam a fél pár cipőmre a válóper során?
Nem, a “személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyak” nem tartoznak a közös vagyon körébe. Tehát ruhák, ékszerek, karóra, mobiltelefon és ehhez hasonló mindennapi tárgyak általánosságban a különvagyon részei és a válás során nem kerülnek elosztásra.
Mikor jön létre a házassági a vagyonközösség?
Mivel a különvagyon egyik esete az, amikor egy vagyontárgy már a vagyonközösség létrejötte előtt megvolt, fontos kérdés, hogy mikor kezdődik a házassági vagyonközösség.
A házassági vagyonközösség általában a házasságkötés időpontjával esik egybe, ez alól azonban vannak kivételek! Bizonyos élethelyzetek egyedi elbírálást igényelnek, melyet érdemes egy vagyonjogi kérdésekben jártas ügyvéddel átnézni.
Mi a helyzet a közösen kapott ajándékkal?
Házastársak gyakran közösen kapnak ajándékot, anélkül, hogy az ajándékozó külön megjelölné, hogy melyik házastársnak szánja ezt, illetve milyen mértékben.
Nem tarthatom meg a szüleimtől kapott nászajándékot?
A kérdés jogos, a válasz viszont korántsem egyértelmű. A gyakorlatban a közös vagyon és különvagyon szétválasztása során az ajándékok jogi sorsának a megítélése gyakran okoz problémát. Ennek klasszikus esetei a nászajándék, a mennyasszonytánc során kapott pénz, vagy a házassági évfordulókra és egyéb jeles eseményekre kapott nagyobb értékű ajándékok.
Legfelsőbb Bíróság 281. számú állásfoglalás:
- közös vagyonba számít az életközösség fennállása alatt a hazáspár kedvezőbb életkörülményei elősegítése érdekében kapott ajándék
- különvagyonba számít a szülő vagy más rokon által adott jelentősebb értékű ajándék, melyet a saját rokon vagy gyermek részére szóló juttatásnak kell tekinteni