A házasság megszűnik

(a) az egyik házastárs halálával

(b) a bírósági felbontással.

Polgári Törvénykönyv

Ptk. 4:20. § (1) bekezdés
A válás menete

Legtöbbünk legfeljebb egyszer válik az életben, de van olyan is, aki egyszer sem. Ennél fogva nem csoda, hogy amikor eljön a pillanat, hogy válni kell azt sem tudjuk, hogyan kezdjünk neki. A Pitagorasz-tételt tanítják az iskolában, de azt nem, hogy mi a teendő a válás esetén. Lehet persze egyből ügyédet fogadni, de nem árt előtte saját magunk is utánaolvasni, hogy mire számíthatunk. Ha tisztában vagyunk a válás és válóperes eljárás alapvető kérdéseivel, akkor az ügyvéddel is jóval hatékonyabban fogunk tudni együtt dolgozni, amellyel akár súlyos százezreket is spórolhatunk.

Amire a köznyelvben általában egyszerűen csak válásként hivatkozunk, a jogi nyelvezetben a házasság felbontásának nevezzük. Ez lehet egy viszonylag egyszerű ügy, azonban az esetek egy jelentős részében egy igen sokrétű és hosszadalmas folyamat, elsősorban azért, mert a házasság felbontása egy sor kérdésben jogi rendezést igényel  

Lássuk tehát a legfontosabb tudnivalókat a házasság felbontásának menetéről és lépéseiről!

Kell-e per a váláshoz?

Míg a házasság megkötéséhez csupán egy anyakönyvvezető szükséges, addig a válás kimondásához elengedhetetlen a bíróság. Önmagában nem elegendő az, hogy a felek válni akarnak, a házasság megszűnése csak bírósági úton válhat hivatalossá. 

Ennél bonyolultabb eset, amikor csak az egyik fél kíván válni. Ilyen helyzetben szintén csak a bíróság mondhatja ki a házasság megszüntetését. Alapesetben a bíróság előtt személyesen kell megjelenni a feleknek, azonban ez alól vannak kivételek, melyről a későbbiekben írunk részletesen.

Hogyan kezdeményezhető a válás?

A válás hivatalos menete keresetlevél benyújtása útján indítható el. Ezt természetesen megelőzheti egyeztetés a felek között, akár ügyvédek útján, de ezzel még a váláshoz szükséges jogi procedúra nem tekinthető megkezdettnek. Amennyiben a válni készülők már előre megegyeztek a válás feltételeiben (például gyermekelhelyezés, vagyonelosztás), akkor az erről szóló megállapodást is csatolni kell a keresetlevélhez, melyet a bíróság figyelembe vesz.

A peres eljárás természetéből adódóan a leggyakoribb eset, hogy lesz egy felperes és egy alperes, akik közül az előbbi dolga a keresetlevél benyújtása. Lényeges, hogy a peres eljárás csak akkor fog ténylegesen megkezdődni, ha a felperes az első tárgyaláson megjelenik. Ritikább eset ugyan, de jogilag ugyancsak megfelelő, ha a felek együttesen adják be a keresetet. Ez közös megegyezéses válások esetén szokott előfordulni.

A válás menete közös megegyezés esetén

Annak ellenére, hogy a peres eljárás szükséges feltétele a válás kimondásának, ennek nem feltétlenül kell hosszú és bonyolult procedúrának lennie. Ha a felek előzetesen megegyezésre jutnak, mind abban, hogy válni akarnak, mind a válás összes lényeges részletében, akkor a bíróság gyermek nélküli párok esetén akár az első tárgyaláson kimondja a válást. Amennyiben van gyermek, akkor legkorábban a második tárgyaláson van lehetőség a házasság bírósági felbontására. 

Ahhoz, hogy a válás valóban a lehető leghamarabb kimondásra kerüljön a bíróság által, kulcsfontosságú, hogy a közös megegyezés minden szükséges kérdést rendezzen. Bár elvben ez ügyvéd nélkül is megtehető, azonban gyakorlatban egy válóperes ügyvéd közreműködése nélkül könnyen előfordulhat, hogy valami kimarad, ezért a bíróság kénytelen újabb tárgyalást kiírni. Nem csupán az lehet a gond, hogy egy vagy több lényeges részlet kifelejtődik a megegyezésből, hanem az is, hogy valamilyen félreértésre derül fény, melynek kapcsán megbomlik a felek közötti látszólagos megegyezés.

bontóperes közös megegyezés írásba foglalásához lehet mintákat találni az interneten, ezekkel el lehet indulni ügyvéd nélkül is. Azonban miután kitöltöttük a keresetlevéllel együtt, érdemes átnézetni egy válóperes jogásszal a beadás előtt.  

A válás menete közös megegyezés hiányában

Amennyiben nincs közös megegyezés a felek között, ilyenkor úgynevezett tényállásos bontás útján kerülhet felbontásra a házasság. Ehhez elegendő az egyik fél kérelme és nyilatkozata arról, hogy a házasság helyrehozhatatlanul megromlott. Ennek kimondatása abban az esetben a legegyszerűbb, ha a házassági életközösség gyakorlatban is megszűnt és helyreállítására nem mutatkozik remény. Klasszikus esetben ez annyit jelent, hogy a felek már különköltöztek és ezt egyik fél sem kívánja visszacsinálni. 

A tényállásos bontás mindenféleképpen hosszabb időt vesz igénybe, mint a közös megegyezéses válás. Első körben a bíróság kísérletet kell, hogy tegyen a felek békítésére, melyre az első tárgyalási nap mindenféleképpen rámegy. Ha esetleg ez sikerrel jár, akkor természetesen a bíróság megszünteti a peres eljárást, egyéb esetben a következő tárgyalások során egyenként minden vitás kérdést rendezni kell és minden szükséges részlet tekintetében döntést kell hoznia a bíróságnak.

A válás egyes lépései

Az alábbiakban végigvesszük a válás lépéseit egyenként és részletesen. Minden lépésnél külön kitérünk arra, hogy közös megegyezés esetén, illetve annak hiányában mik a teendők. 

Az alábbiakban végigvesszük a válás lépéseit egyenként és részletesen. Minden lépésnél külön kitérünk arra, hogy közös megegyezés esetén, illetve annak hiányában mik a teendők. 

1. lépés: a házasság rendbehozására tett kísérlet

Bár nem kötelező, az esetek egy jelentős részében az első lépésben a felek így vagy úgy a házasság helyrehozatalára tesznek kisérletet. Ez történhet párterápia keretében még az együttélés időszakában vagy a szétköltözést követően, illetve már a válási szándék megszületését követően mediátor útján. Közös megegyezés hiányában a bíróság is az első tárgyaláson elsősorban a felek békítésére tesz kísérletet. Egy-két mediátori alkalom arra is jó lehet, hogy a bontóper előtt érzelmileg stabilizálódjon mindkét fél és kimondásra kerüljenek bizonyos dolgok. A váláshoz vezető úton gyakran a kommunikáció csúszik legelőször félre, ezt egy mediátorral rendbe lehet hozni legalább arra a szintre, hogy a bontóperi egyezséget ne veszélyeztesse. 

2. lépés: a közös megegyezésre tett kísérlet

Ez a lépés szintén nem kötelező, de ahogy korábban is írtuk a közös megegyezéses válás minden szempontból a legkedvezőbb. Éppen ezért törekedni kell arra, hogy még a bírósági eljárás megindítása előtt lehetőleg egy tapasztalt ügyvéd bevonásával rögzítésre kerüljön az az állapot, amelyet a válást követően a felek elérni szeretnének. Ennek leglényegesebb területei a közös gyermekek elhelyezése, a kapcsolattartás mikéntje, a gyermekek költségeihez való anyagi hozzájárulás kérdése, valamint a közös vagyon elosztása. Ha a felek már egy kész egyezséggel indulnak neki a bontópernek, akkor jelentősen lefaragható az eljárás költsége és időtartama, mindemellett érzelmileg is nagyságrendekkel kevésbé megterhelő lesz mindenki számára, beleértve a gyermekeket is. 

3. lépés: a keresetlevél beadása

A bíróság házasságot csak kérelemre bonthatja fel, erre szolgál a keresetlevél. A keresetlevelet benyújthatja az egyik fél önállóan, de arra is van lehetőség, hogy a felek közösen nyújtsák be azt. A keresetlevelet főszabály szerint a házaspár utolsó közös lakhelye szerinti illetékes bíróságon kell benyújtani, de ettől indokolt esetben el lehet térni és benyújtható a lakhely szerinti illetékes bíróságon is. Amennyiben valamelyik házastárs külföldi, de Magyarországon történt a hazásságkötés, ilyen esetben is a válást hazai bíróság kell, hogy kimondja. 

Ha nem közösen kerül benyújtásra a keresetlevél, akkor az azt benyújtó fél lesz a továbbiakban a felperes, míg a másik fél az alperes. A felperes által benyújtot keresetlevélnek tartalmaznia a házasság megkötésére, valamint a házasságból született élő gyermekekre vonatkozó adatokat és az ezeket alátámasztó okiratokat (úgy mint a házassági anyakönyvi kivonat és a születési anyakönyvi kivonatok), ezen felül pedig az úgynevezett kereseti kérelmet is, amely az elérni kívánt állapot részleteit tartalmazza. Nem elég tehát csupán azt rögzíteni, hogy az illető válni akar, hanem a közös vagyonhasználat, vagyonelosztás, gyermekelhelyezés és kapcsolattartás részleteire is javaslatot kell tenni. Természetesen ha nincs közös gyermek és közös vagyon sem, akkor elég, ha a válási szándékot rögzíti a kereseti kérelem. 

A keresetlevél benyújtása illetékköteles, melyet illetékbélyeg útján kell megfizetni és alapesetben a felperesnek kell megelőlegezni. Ennek összege 30 ezer forint, mely alól rászorultság esetén mentesség kérhető. A keresetlevél kötelező csatolmánya a házassági anyakönyvi kivonat, illetve közös gyermek vagy gyermekek esetén az összes  születési anyakönyvi kivonat. 

4. lépés: a bontóper menete

Az első tárgyalás

A keresetlevél benyújtását követően a bíróság kiírja az első tárgyalási napot és erről a feleket értesíti. Ha a kereset nem közösen került benyújtásra, akkor a felperesnek mindenféleképpen meg kell jelennie az első tárgyaláson, ellenkező esetben a bíróság a pert azonnal megszünteti. Az alperesnek azonban nem kell sem személyesen, sem képviselő útján megjelenni ahhoz, hogy a házasság felbontható legyen. 

Ha közösen nyújtották be a keresetlevelet, akkor a közös megegyezés bírósági jóváhagyásához és a válás kimondásához mindkét félnek meg kell jelennie az első tárgyaláson.

A bíróság az első tárgyalás alkalmával elvégzi az úgynevezett perfelvételt, meghallgatja a feleket, majd kísérletet tesz a békítésre. Ha ez sikerrel zárul, akkor a pert természetesen megszünteti. 

Ha a békítési kísérlet egyértelmű kudarccal zárul, azonban a felek közös megegyezési szándékkal indították el a bontópert, akkor a bíróság a megegyezés részleteit tekinti át.

Ha a bíróság úgy találja, hogy a felek minden lényeges kérdésben megegyeztek, meggyőződik arról, hogy tényleges egyetértés van a válófélben lévők között, majd amennyiben semmilyen aggály nem merül fel, valamint a házasságban nincs közös gyermek, akkor a házasságot már az első tárgyalás alkalmával felbontja.

Ha a fenti feltételek egyike sem teljesül, a bíróság az első tárgyalás végén végzést hoz a halasztásról, de új tárgyalási napot egyelőre nem jelöl ki.

Fontos tudni, hogy amennyiben van közös gyermek, az első tárgyalás alkalmával a házasság még nem bontható el közös megyezés esetén sem. 

Az első tárgyalást követően az eljárás nem folytatódik automatikusan, ezt valamelyik félnek kérelmeznie kell írásban, mégpedig három hónapon belül. Ha egyik fél sem nyújt be erre vonatkozó kérelmet a három hónapon belül, a bíróság az eljárást megszüntetni

A második tárgyalás

A második tárgyalás csak akkor kerül kitűzésre, ha ezt valamelyik fél az első tárgyalást követő három hónapon belül kérelmezte

A további tárgyalások

Ha nincs megegyezés a felek között, akkor több tárgyalásra kerülhet sor, amely akár évekig elhúzódhat. Különösen így van ez, ha a gyermekelhelyezés, gyermekfelügyelet és a vagyonelosztás kérdéseiben nem jön létre konszenzus. 

A vagyoni kérdésekben 2014 óta a polgári törvénykönyv változása révén létezik egy “kiskapu”. Ha a felek a válás kimondását sürgősnek ítélik (például új házasságot kívánnak kötni), de a vagyonelosztásban hosszabb pereskedésre készülnek, akkor kérhetik a bíróságtól csak a válás kimondását a bontóperben. A házasság felbontása után a felek egy különálló perben küzdhetnek tovább anyagi érdekeik érvényesítése céljából.

Fontos tudni, hogy a bontóper jelenleg érvényben lévő perrendtartás alapján nem alkalmas a vagyonközösség megszüntetésére, ez csak külön vagyonjogi perben kérhető.

A gyermekek kapcsán érthető módon nincs mód a döntés elnapolására a válás utánra, ebben mindenféleképpen döntést kell hoznia a bíróságnak ahhoz, hogy kimondhassa a válást. 

Ahogy arról már korábban volt szó, a közös megegyezés nélküli válást tényállásos bontásnak nevezzük,  és ilyenkor sajnos a bíróságra hárul az a sokszor hosszadalmas és mellette nem ritkán igen kellemetlen feladat, hogy feltárja a házasság megromlásához vezető okokat, valamint minden olyan körülményt, amelyekből minden tisztázandó kérdés megválaszolható a döntéshozatalhoz.

A pereskedés folyamán a bíróság meghallgatja a feleket és a gyermekeket, szükség esetén igazságügyi szakértő bevonásával, mint például az igazságügyi pszichológus  Ezen túl egyéb a válófélben lévőket, illetve a gyermekeket jól ismerő harmadik feleket is tanúként beidézhet a bíróság, például rokonokat, barátokat, óvónőket vagy tanárokat.

Szintén lehetősége van a bíróságnak szakértők igénybe vételére, például olyan vagyoni kérdésekben, mint az értékbecslés. A szakértő lehet bíróság által kijelölt szakértő, vagy magánszakértő. Fontos tudni, hogy a bíróság által kijelölt szakértő igyénybe vétele után a magánszakértői vizsgálat alapesetben már nem kérhető.

Tárgyi jellegű bizonyítékokat is bekérhet a bíróság , ilyen lehet a felek jövedelmi viszonyainak vagy az életközösség fennállása alatti közös élethez való hozzájárulás mértékének feltérképezése érdekében szükséges bérpapírok és egyéb jövedelmet igazoló okmányok. A felmerülő költségeket a perben álló felek fogják viselni, arról, hogy ki és milyen mértékben, ezt a bíróság a végzés meghozatala során dönti el. 

5. lépés: a bírósági döntéshozatal

A bíróság döntését bírósági végzés formájában hozza meg. Ez legegyszerűbb esetben jelentheti a felek közötti egyezség jóváhagyását és végzésben való rögzítését. Ha a felek között nem született megegyezés, ebben az esetben a bíróság a válóper során feltárt körülmények figyelembe vételével hozza meg a végzést

válóper bíróság végzés

A bontópert lezáró végzés az alábbi tartalommal születik meg:

  • kimondja a házasság felbontását
  • dönt a gyermekelhelyezés, kapcsolattartás és gyerektartás kérdésében (amennyiben van közös gyermek)
  • dönt a vagyonelosztás kérdéseiben, kivéve ha a felek ezt külön per keretében kívánják rendezni
  • dönt a peres költségek viselése tekintetében

A költségek tekintetében a polgári perrendtartás jelenleg érvényes szabályai szerint alapesetben az fizet, aki a pert kezdeményezte. Szakértők vagy tanúk költségeit hasonló logika alapján az fizeti, aki kérvényezte bevonásukat. 

6. lépés: válóperes jogorvoslat - fellebbezés

A bontóperben született végzés ellen mindkét fél fellebbezhet, függetlenül attól, hogy ki volt a felperes, azaz kinek a kérelmére indult meg a válás. Fellebbezni viszont csak az elsőfokú ítélet ellen lehet. Tehát ha már a másik fél benyújtotta a jogorvoslati kérelmet, és másodfokon jóváhagyásra került az elsőfokú döntés, ez ellen már fellebbezésnek nincs helye.

A fellebbezésnek tartalmaznia kell, hogy a végzést megváltoztatását milyen szempontból és indokok alapján kérelmezi a benyújtó, illetve azt is, hogy a változtatásnak mi a célja

Tekintse meg további írásainkat!

Hűtlenség válás

A házastársi hűtlenség követkeményei

Van-e jogi relevanciája a házassági hűtlenségnek? Milyen előnyei vannak párjával szemben, ha megcsalta Önt?

Vagyonelosztás, vagyonjogi per

A bontóper megindítása: a keresletevél

A válóper első lépése a keresetlevél benyújtása. Pár tipp és praktika ismeretében sokkal nagyobb esély lehet a sikeres kimenetelre. Bemutatjuk mik ezek az elengedhetetlen lépések!

A házasság megmentése

Mindig van visszaút a veszekedésekkel teli életből a boldogság felé. Elhoztunk pár praktikát, melyek segíthetnek újra a harmónia ösvényére lépni.

Telefonos konzultáció - időpontkérés