A gyermekek és a válás

A családi jogviszonyokban a gyermek érdeke és jogai fokozott védelemben részesülnek.

Polgári Törvénykönyv

Ptk. 4:2. § (1) bekezdés
válás gyermekek

A legtöbb házasság gyermekvállalási szándékkal jön létre, amely a közös élet egyik legnagyobb döntése. Gyermekeinkért életünk végéig felelősség terhel minket, amely a válással nem szűnik meg.

Minden válás előtt az első kérdés, hogy vajon megmenthető-e még a házasság, ez különösen hangsúlyos abban az esetben, ha vannak közösen nevelt kiskorú gyermekek. A szülők szétköltözése gyökerestől forgatja fel a gyermek mindennapjait, ettől a pillanattól többé semmi sem lesz olyan, mint régen. Ettől még természetesen a válás gyakran a jó döntés, de legalábbis a kisebbik rossz. 

Ki tekinthető gyermeknek?

A jogi meghatározás alapján alapvetően a 18 éven alattiak tekintendők gyermeknek. Emellett szűkebb körben, de a 18 alattihoz hasonló szabályok érvényesek a továbbtanuló nagykorú gyermekre is, aki a jogi meghatározás szerint “életpályára felkészítő” tanulmányokat folytat.

A gyermekekkel kapcsolatos szabályok alapvetően a családjogban kerülnek rendezésre, azonban a gyermekek társadalomban betöltött különleges szerepe és jelentősége révén a jogterületek szinte mindegyikében speciális rendelkezések vonatkoznak rájuk.

A gyermekelhelyezésen túl a legjelentősebb gyermekeket érintő kérdések családjogi szempontból:

  1. Szülői jogállás
  2. Az örökbe fogadás lehetőségei
  3. A családból való kiemelés problematikája

A gyermekek kapcsán a jogi szabályozáson túl kiemelt jelentősége van a gyakorlatnak, mind a gyámhatósági intézkedések, mind a bírósági ítélkezés vonatkozásában. A jogszabályok ismeretén túl egy válóper előtt álló szülőnek nagyon lényeges, hogy tisztában legyen azzal is, mire számítson a jogszabályok alkalmazásában. Egy-egy élethelyzet bírósági megítélésben jelentős különbségek lehetnek, tekintve, hogy a jogszabályok jellemzően viszonylag tág mérlegelési lehetőséget tesznek lehetővé a bontóperben eljáró bíró számára.

Mi lesz a közös gyerekekkel a válás után?

A legfontosabb kérdés minden apának és anyának válás esetén, hogy mi lesz a gyerekekkel.

A válás egészen addig nem mondható ki, amíg a szülői felügyeletről, a gyermek vagy gyermekek elhelyezéséről, a gyerektartásról és a külön élő szülővel való kapcsolattartásról nem születik döntés. 

A fenti felsorolásból jól látható, hogy igen széles a lehetséges jogviták köre, amelyek a felek és a gyermekek mindennapi életét alapjaiban határozzák meg a továbbiakban.

Mivel gyermekes házaspárok válása legkorábban a második bontóperi tárgyaláson mondható ki, így az első tárgyaláson a bíróság ideiglenes döntést hoz a fenti kérdésekről.

Mind a gyermekek, mind a szülők számára a legoptimálisabb eset, ha a válófélben lévő felek még a bontóper előtt közös megegyezésre jutnak a gyermekek elhelyezése, a láthatás és gyermekek költségeinek viselése kérdéseiben. Ezt írásba kell foglalni, lehetőleg hozzáértő válóperes ügyvéd segítségével és a válókeresetet már így kell beadni.

Ha nincs megegyezés akkor a bíróság dolga lesz a gyermekek sorsának rendezése, amely sajnos általában hosszasabb pereskedést és a gyermekek számára komoly érzelmi terhet jelent. 

Ki dönti el, hogy mi lesz a gyermekek sorsa a válást követően?

A gyermekeket érintő kérdésekben minden bontóper során a bíróság dönt. Számít azonban, hogy a szülők közös megegyezéssel vagy annak hiányában adják be a keresetet.

Gyermekelhelyezés közös megegyezéssel

A legjobb – és szerencsére leggyakoribb – eset mind a szülőknek, mind a gyermekeknek, ha a válófélben lévő felek meg tudnak egyezni egymással. Ha a felek közösen meghozott döntése nem ütközik jogszabályba és nincs vitás kérdés, a bíróság jóvá hagyja az egyezséget

Az egyezség nagy előnye, hogy a felek szabadon dönthetnek minden fontos kérdésben:

  • hol lesz a gyermek vagy gyermekek lakóhelye?
  • hogyan gyakorolják a volt házastársak a szülői felügyelei jogokat?
  • hogyan járulnak hozzá a szülők a gyermekek megélhetési költségeihez?

A fenti kérdések természetesen összefügnek, a döntés, amely születik az egyikben hatással van az összes többire is.

Fontos a közös megegyezés során szem előtt tartani a szülőknek, hogy a megállapodás alapján történő gyermekelhelyezést megváltoztatását csak olyan különös esetben lehet kérni:

  • ha az jól alátámasztható módon a kiskorú érdekeit szolgálja;
  • illetve, ha a körülmények oly mértékben változnak, hogy a korábbi megállapodás súlyosan sérti valamelyik szülő érdekét.

Válóperes ügyvédek - Budapest és Pest Megye

Itt böngészhet az általunk ajánlott budapesti és Pest megyei válóperes ügyvédek között

Válóperes ügyvédek - Nyugat-Magyarország

Itt böngészhet az általunk ajánlott nyugat-magyarországi  válóperes ügyvédek között

Válóperes ügyvédek - Kelet-Magyarország

Itt böngészhet az általunk ajánlott kelet-magyarországi  válóperes ügyvédek között

Ki tekinthető szülőnek?

Nem szigorúan a házasság felbontásával kapcsolatos kapcsolatos, azonban rendkívül fajsúlyos kérdés a szülői jogállás problematikája. Ezek a jogi szabályozás és a biológiai tényeinek eredményeképpen nem elsősorban az anyaságot, hanem az apaságot érintik. Az apasági jogállás keletkezése, illetve az apasági vélelem megdöntése keletkeztethet jogvitát ezen a téren. 

Közösen nevelt gyermek természetesen nem minden esetben, és egyre gyakrabban nem feltétlenül mindkét fél vér szerinti gyermeke. Ennek kapcsán növekvő számban merül fel annak a problematikája, hogy ki tekinthető szülőnek a gyermekelhelyezés során, azaz kinek vannak szülői jogai az adott gyermekre vonatkozóan.

Ki a gyermek anyja?

  • az anya esetében a helyzet viszonylag egyszerű, a törvény azt tekinti anyának, aki a gyermeket megszülte;
  • igaz ez arra az esetre is, ha mesterséges megtermékenyítés útján fogan a gyermek, beleértve a testen kívüli (in vitro) megtermékenyítést is.

Örökbefogadás esetén nyilvánvalóan a fenti feltétel nem teljesül, ezt a Polgári törvénykönyv külön rendezi.

Dajkaanyaságra, amikor valaki más hordja ki és szüli meg a gyermeket, a magyar jogban nem létezik jelenleg szabályozás.

Lényeges még megjegyezni, hogy egynemű, leszbikus párok bejegyzett élettársi kapcsolat esetén sem fogadhatnak örökbe gyermeket, így ilyen úton nem tudnak anyává válni jogi értelemben legalábbis.

Ki a gyermek apja?

  • amennyiben a gyermek a házasság fennállása alatt született, a törvény az apaságot vélelmezi;
  • hasonló a helyzet akkor is, ha a gyermek még a házasság előtt, de már az életközösség megkezdődése után jött világra.

Egyéb esetekben apasági nyilatkozat tehető (teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat).

Fontos tudnivaló, hogy az apasági elismerés és hozzájárulást jegyzőkönyvbe kell venni anyakönyvvezetőnél, a bíróságnál, a gyámhatóságnál vagy a konzuli tisztviselőnél. Másik lehetőség annak közjegyzői okiratba foglalása.

Ki tekinthető a gyermek apjának?

Az apa esetén, amennyiben a gyermek a házasság fennállása alatt született, a törvény az apaságot vélelmezi, és hasonló a helyzet akkor is, ha a gyermek még a házasság előtt, de már az életközösség megkezdődése után jött világra. Egyéb esetekben apasági nyilatkozat tehető (teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat). Fontos tudnivaló, hogy az apasági nyilatkozatot nem a bíróságon, hanem a Járási Hivataloknál kell benyújtani, és a gyámhivatalon keresztül zajlik az eljárás. Szintén lényeges az apasági nyilatkozat beadásának időzítése is, mivel az ügyintézési határidő 60 nap. Amennyiben a bontóper végéig nem születik az apasági eljárásban gyámhatósági döntés, ebben az esetben a bíróság azt nem tudja figyelembe venni

Mi a helyzet, ha a szülők nem tudnak megegyezni?

Amennyiben a válás során a felek nem tudnak megegyezni a gyermeket érintő kérdésekben, helyettük a bíróságra hárul döntések sorának meghozatala. A bíróság döntését a szülők kötelesek elfogadni és a benne foglaltakat lehetővé tenni.

A gyermekelhelyezés tartalmilag a gyermek az egyik szülő gyámsága alá helyezését jelenti. Kiskorú gyermek minden esetben egy felnőtt gyámsága alatt áll, ez általában valamelyik vagy mindkét szülő. Válás esetén általában a közösen gyakorolt gyámság helyett csak az egyik szülő válik a gyermek gyámjává, amely praktikusan a gyermekkel való együttélést jelenti. 

A gyermektől külön élő szülő ettől még nincs kizárva a gyermekkel kapcsolatos szülői feladatokból, melyeket a bíróság által meghatározott mértékben részlegesen gyakorol a válást követően. Ettől csak különösen indokolt esetben fosztható meg a szülő a gyermek érdekei és védelme mentén. Mind a gyermekkel együtt élő szülő, mind a külön élő szülő a másik felet a gyermeket érintő fontosabb kérdésekben tájékoztatni köteles.

Különösen ilyen témák például:

Ha a szülők ilyen jellegű kérdésekben képtelenek megegyezni, akkor a döntés a gyámhatóságra hárul.  

A törvény alapján annak eldöntése során, hogy melyik szülőnél legyen a gyermek elhelyezve a legfontosabb mérlegelendő szempont az, hogy hol biztosítható leginkább a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése. Az alábbiakban végigvesszük a legfontosabb szempontokat, melyeket a bíróság szem előtt tart a gyermekelhelyezés során. 

A peres úton történő gyermekelhelyezés bírósági szempontjai

Állandóság

A gyermek kulcsfontosságú érdeke, hogy az a szülő, akinél elhelyezésre kerül, tudja számára biztosítani az állandóságot. Ez alatt érthető a lakóhely, tartózkodási hely állandósága, de ennél még lényegesebb a gyermek érzelmi biztonságának szavatolása

A fenti szempont tipikus esete, amikor az egyik szülőnél való elhelyezés kiszakítaná a kiskorút a megszokott szociális környezetéből, például azáltal, hogy új iskolába kellene beiratni, illetve egy teljesen új településen kellene újra beilleszkednie. A szülők válása már önmagában egy óriási változás és megrázkódtatás a gyermeknek vagy gyermekeknek. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az egyéb emberi kapcsolatok folyamatosságának biztosítása révén az állandóság és biztonság érzése legalább részben fenntarható legyen. Ennek érdekében a bíróság ilyen esetekben megvizsgálja, hogy milyen mértékű érzelmi trauma fogja érni várhatóan a gyermeket, ha a gyermekelhelyezés valamelyik szülőnél a gyermek kiszakítását is jelenti addigi környezetéből.

Az állandóság természetesen mindkét szülővel való kapcsolattartás biztosítását is jelenti. A bíróság a gyermekelhelyezés során szintén különösen szem előtt tartja, hogy a felügyeletet gyakorló fél szándékosan ne akadályozza a másik szülővel való kapcsolattartást, illetve az egyéb körülmények miatt sem lehetlenüljön el (pl.: a felügyeletet gyakorló szülő külföldre költözésével). 

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében – egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva – együtt kell működniük.

Polgári Törvénykönyv

Ptk. 4:173. §

A szülők életmódja, jelleme, egyénisége 

A bíróság vizsgálja, hogy a szülő életmódja, jelleme, személyiségjegyei alkalmassá teszi-e egy gyermek felügyeletére és nevelésére. Ez egy igen komplex feladat mely során számos tényezőt vesz górcső alá a bíróság:

  • a szülői elköteleződés, a gyermek iránti gondoskodási vágy őszintesége, mélysége
  • a szülői feladatra, nevelésre való képesség
  • a gyermek szükségleteinek kielégítésére való képesség (étkeztetés, ruházkodás, iskoláztatás, egészségügyi ellátás stb.)
  • a szülő lakhatási körülményei
  • a szülő anyagi lehetőségei

Szubjektív elemek – személyes impresszió

A bíróság rendszerint személyesen is meghallgatja a szülőket, amely egy szubjektív értékelést is lehetővé tesz a bírák számára. Ez külön-külön történik, ahol általában egy kötetlenebb beszélgetés során alkalom nyílik a bírónak arra, hogy személyes impressziókra tegyen szert mindkét szülővel kapcsolatban. 

Több gyermek esetén a testvérek közös elhelyezésének érdeke

Az állandóság témaköréhez is sorolhatnánk a testvérek közös elhelyezésének problematikáját. Könnyen belátható, hogy egy válás során az egyik szülővel való kapcsolat részleges megszakadása önmagában komoly trauma, rendkívül szerencsétlen, ha ez a testvértől való elszakítást is magával hozza. A válás viszontagságai közepette a testvérek támaszt tudnak nyújtani egymásnak, és a biztonság érzetét erősíthetik. 

Ez természetesen elsősorban abban az esetben kulcsfontosságú, ha a testvérek között jó a viszony és ők sem szeretnék, ha szétválasztanák őket. Vizsgálni kell, hogy a gyermekek esetleg egyik szülőhöz való kötődése nem írja-e felül a testvérhez való kötődést, hiszen előállhat olyan helyzet, amikor két jó testvér közül az egyik “apás”, a másik pedig “anyás”. A bíróságnak nagyon gondosan kell mérlegelni, hogy mi az a megoldás, ami a legkisebb megrázkódtatásnak teszi ki az egyes gyermeket. 

A gyermek személyes preferenciája

A bíróság természetesen a gyermek véleményét is figyelembe veszi, ha a kiskorú már elég idős ahhoz, hogy ki tudja fejezni magát. A bírósági gyakorlat a tizennégy évesnél idősebb gyermeket általában a tárgyalás keretein belül személyesen hallgatja meg, míg ennél fiatalabb gyermeket pszichológus útján. Természetesen adódhat olyan körülmény, amely indokolja 14 évnél idősebb gyermek esetében is a pszichológus bevonását. Ilyen indok lehet például nagyfokú trauma, abúzus és a bántalmazás különböző esetei. 

Ugyanakkor a bíróságnak azt is mérlegelnie kell, hogy a gyermek ne érezze úgy, hogy a feje fölött döntenek és nem szólhat bele a saját életének alakulásába. Ennek mentén előfordul, hogy 14 évesnél fiatalabb gyermekek számára is engedélyezik a bírósági meghallgatást. 14 év fölött azonban törvényi követelmény, hogy a gyermek véleménye meghallgatásra kerüljön a végső döntés meghozatala előtt. 

Szakértők meghallgatása 

A gyermekelhelyezési peres eljárás egyik legtipikusabb szakértő résztvevője az előző pontban tárgyalt igazságügyi pszichológus. A gyermek érdekei mentén a bíróságok rendkívül gyakran vonnak be igazságügyi pszichológust, aki sokszor nem csupán a gyermekeket, hanem a szülőket is meghallgatja. Bizonyos esetekben ennél tovább is mehet a pszichológus, és egyéb a család életét és a gyermekek érdekeit jól ismerő személyeket is bevonhat, mint például nagyszülők, élettárs stb. Az igazságügyi pszichológus szakértő szakvéleményét az összes szükséges érintett meghallgatása után alakítja ki. 

 

gyermekelhelyezés pszichológus szakértő

Környezettanulmány

A gyermekelhelyzésre vonatkozó legjobb megoldás feltárása érdekében a bíróságok környezettanulmányt is végeznek. Ennek során feltérkepezik, hogy mi szolgálja legjobban a gyermek érdekeit a jelenlegi állapot figyelembe vétele mellett. Leggyakrabban olyan nevelők, óvónők, tanárok meghallgatása révén jut a bíróság a szükséges információkhoz, akik régebb óta ismerik a gyermeket.

Szintén környezettanulmány keretében vizsgálja a bíróság az egyes szülők lakhatási körülményeit, életvitelének mikéntjét, anyagi helyzetét és általában azt, hogy fennállnak-e a gyermekről való gondoskodás feltételei. Ehhez a gyermekvédelmi szolgálat munkatársai kerülnek bevonásra, akik helyszíni szemlét végeznek, felmérik a lakás állapotát, méretét és egyéb lényeges paramétereit. A vizsgálat nem csak a szülőre, hanem a vele egy háztartásban élőkre is kiterjed (pl.: élettárs, mostohagyermek, albérlő stb.).

Hogyan érdemes szülőként részt venni a gyermekelhelyezési per során?

Amikor nincs megegyezés a szülők között a gyermekek elhelyezéséről a válás után, egy komoly küzdelem veszi kezdetét. A legnagyobb hiba azt feltételezni, hogy a másik fél korrekt módon fog eljárni és csendben várja egy igazságos döntés megszületését a bíróságon. 

Sajnos a szülők egy része a volt házastárssal szemben érzett minden haragért, csalódottságért és keserűségért a gyermekelhelyezés során kíván elégtételt venni. Nagyon nehéz dolga van a jóhiszemű és felelősségteljes szülőnek, hogy úgy legyen sikeres a per során, hogy közben gyermekeit is kímélje.

Nem titok, hogy a pálya szinte mindig az anyának lejt. A statisztikák szerint kilencből tíz gyermekelhelyezési eljárásban az anyához kerül a gyermek. Amennyiben az anya valóban nem alkalmas a gyermekek nevelésére, sajnos minden eszközt kénytelen bevetni egy felelősségteljes, gyermekeit szerető apa, amely pszichológus, szakértők, de akár magánnyomozó bevonását is jelentheti. A legfontosabb tényezők, amelyekre lehet hivatkozni a szülő életmódja, erkölcsi normái, egészségügyi és mentális állapota, illetve természetesen lakhatási körülményei és anyagi helyzete. Azt viszont fontos észben tartani, hogy a “vétkességi” indok, azaz az arra való hivatkozás, hogy ki miatt ér véget a házasság (például megcsalás esetén) nem kerül figyelembe vételre a jelenlegi joggyakorlat és jogszabályi környezet alapján. 

Amennyiben az anya alkalmas a gyermekek nevelésére, valószínűleg nála kerülnek a gyermekek elhelyezésre. Ebben a helyzetben az apa részéről a legjobb stratégia a láthatás időtartamának és gyakoriságának növelésére fókuszálni. Az úgynevezett váltott gondoskodás, amikor mindkét szülőnél közel azonos időt töltenek a gyermekek, egyelőre még gyerekcipőben jár hazánkban és elsősorban teljes körű közös megegyezés esetén szokták a bíróságok jóváhagyni.

Végezetül természetesen a gyermekek véleményét is kikéri a bíróság, általában pszichológus szakértő bevonásával, arról, hogy kinél szeretnének maradni. Míg a láthatást a bíróság általában akkor is elrendeli, ha a gyermekek nem szeretnék látni az adott szülőt (feltéve, hogy a szülő életvitele alkalmassá teszi erre), addig a váltott gondoskodást nem valószínű, hogy a gyermekek akarata ellenére a bíróság elrendelné.

Megváltoztatható-e a gyermekelhelyezés a bírósági döntést követően?

Alapesetben három évente kérhető a gyermekelhelyezési döntés felülvizsgálata. Ez alól az alábbi két feltétel teljesülése esetén lehet kivételt tenni:

  • a jelenlegi állapot súlyosan sérti a gyermek érdekét
  • valamilyen körülményben lényeges változás állt be
 

Fontos megjegyezni, hogy nem mindegy, hogy ki kéri a döntés felülvizsgálatát. Alapvetően a “vétlen” szülő oldaláról áll fent a lehetőség, hogy a gyermekelhelyezés felülvizsgálatát szorgalmazza. 

Például ha az egyik szülő a gyermeket elzárja, vagy a korábbi bírósági döntéssel szembe menve magához veszi, ilyen esetekben nem illeti meg a felülvizsgálat kérelmének a joga. Ha valamelyik szülő nem tartja be a bontóperi egyezségben és bírósági végzésben a gyermekelhelyezésre, láthatásra és gyermektartásra foglaltatakat, ebben az esetben a bíróság először bontóper utáni mediációra szólít fel, majd ennek sikertelensége esetén új eljárást rendelhet el.  

A második eset, amikor nem valamelyik szülő, hanem a gyámhatóság találja aggályosnak a kialakult állapotot, és a gyámhatóság munkatársa fordul bírósághoz a korábbi egyezség felülvizsgálata érdekében. 

Tekintse meg további írásainkat!

Mennyibe kerül a válás, válóper és bontóper?

Mennyibe kerül?

Mik egy válás várható költségei? A válás anyagi vonzatainak pontos ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy tudjon tervezni saját maga és gyermekei számára is!

Mik a válás lépései?

Egy válásnak meghatározott lépései vannak, amelyeket nem lehet felcserélni. Tekintse át cikkünkben a válás folyamatát, segítünk megérteni mi szükséges ahhoz, hogy sikerrel vegye az akadályokat!

Peren kívüli egyezség válás

Kell-e válóperes ügyvéd?

Szükséges-e ügyvédet fogadni váláshoz? Milyen esetekben érdemes ügyvédhez fordulni?

Telefonos konzultáció - időpontkérés