Mennyi lesz a gyerektartás?

A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti.

Polgári Törvénykönyv

Ptk. 4:216. § (1) bekezdés

A gyerektartás kérdése az egyik legnagyobb vitatéma a válófélben lévő szülők között. Az esetek nagy részében a felek egyszerűen képtelenek konszenzusra jutni a gyerektartás összegét illetően, ezért ilyen ügyben rengeteg per van folyamatban a bíróságokon. Ennek következtében az ilyen perek akár 2-3 évesre is húzódhatnak. Minden eset más és más, ezért nehéz megmondani, hogy pontosan mekkora összegre számíthatunk. Vannak azonban olyan szabályszerűségek és tényezők, amiknek ismeretében sokkal közelebb juthatunk a végső összeg megbecsléséhez.

Mi az a gyerektartás és kinek jár?

A gyermektartás szabályait az új Polgári törvénykönyv tartalmazza, miszerint minden gyermek tartásra szorul 18 éves koráig. Ennek értelmében a szülők számára elkerülhetetlen, hogy anyagilag vagy természetben teljesítsék kiskorú gyermekükkel szembeni tartási kötelezettségüket, nincs ez másképp válás után sem. A szülői felügyeletet gyakorló fél természetben, míg a különélő szülő pénzbeli tartással támogatja gyermekét.

A kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell

Gyerektartási díj fizetésére kötelezhető az a szülő is, akinek gyermeke már nagykorú, de még középiskolai tanulmányokat folytat. Ebben az esetben a korhatár a 20. életév betöltéséig tolódik ki. A továbbtanuló nagykorú gyermekeket is megilleti a tartás, egészen 25 éves koráig. Nyilvánvalóan érvénytelennek tekinthető a gyermektartás iránti kérelem bármelyik életkorban, ha a gyermek saját megélhetését biztosító vagyonnal vagy keresettel rendelkezik.

Fontos kiemelni, hogy nem számolható el a gyerektartás összegébe a kapcsolattartás időszaka alatt a gyermekre költött pénz, ahogyan a gyermeknek vett ajándék sem.

Közös megállapodás vagy bírósági meghatározás?

Mint minden válási folyamat során felmerülő egyéb kérdésben, az elsődleges szempont itt is a gyermek érdekeinek figyelembevétele. A gyermektartásdíj mértéke és annak kifizetésének módja tekintetében is egyértelműen a szülők megegyezése a mérvadó, de amint már említettük, ritkán születik olyan közös megállapodás a felek között, ami minden érintett számára elfogadható.

Közös megállapodás esetén lehet választani olyan lehetőségek közül is, hogy a szülő egyszeri pénzjuttatással vagy vagyontárgy átruházásával (pl. ingatlan) tesz eleget kötelezettségének. Ilyen esetben meg kell jelölni azt az időszakot, melynek tartamára a juttatás fedezi a tartást, majd az ezután fennmaradó időre fizetendő tartás mértékét is. Ha megszületett a döntés, szükséges a bíróság jóváhagyása, ami csak abban az esetben nem történik meg, ha a szülők megállapodása a gyermek érdekeit sértené.

Közös megállapodás esetén a házasság felbontása iránti keresetben lehet nyilatkozni a gyermektartásról, ennek hiányában viszont a bíróság dönt saját meglátása szerint. Ebben az esetben érdemes gyakorlott ügyvédet segítségét kérni, hogy érdekeinket a lehető legnagyobb mértékben érvényesíteni tudjuk.

Mi alapján dönt a bíróság?

Természetesen nem minden család egyforma, ezért nem lehet egy általánosan meghatározott összeget megjelölni, mint fizetendő gyermektartásdíj. A bírói döntés meghozatala során a következő szempontokat kell figyelembe venni, ha a gyermektartás mértékének kiszabásáról van szó:

A gyermek indokolt szükségleteit
A gyermek saját jövedelmét
A gyermeket illető gyermekvédelmi, családtámogatási és szociális ellátásokat
A szülők által eltartott gyermekek számát
A szülők vagyoni helyzetét, jövedelmét

Ezekhez még hozzáadódnak az egyéb költségek is, hiszen a sportolást, szabadidős tevékenységeket is támogatni kell. A gyerek tartása érdekében a bíróság akár arra is kötelezheti a szülőt, hogy saját szükségleteit korlátozza vagy lehetőségeihez mérten például másodállást vállaljon.

A gyermek indokolt szükségletei

A bírói döntés során a következő tényezőket sorakoztathatjuk fel, ha a gyermek indokolt szükségleteiről beszélünk:

A gyermek egészségügyi ellátásának díja
A gyermek megélhetéséhez szükséges rendszeres kiadások
A taníttatáshoz és neveléshez szükséges összeg
Rendkívüli kiadások egy része

A gyermektartás fizetése nem a létminimum biztosításának érdekében történik, a cél egy átlagos életszínvonal megteremtése a gyermek számára. Az esetleges luxusigények értelemszerűen nem tartoznak ide akkor sem, ha az eltartó kiemelkedően magas jövedelemmel rendelkezik, ezáltal megtehetné, hogy gyermekének egy átlag feletti életszínvonalat biztosítson

A gyermek saját jövedelme

A magyar szabályoknak köszönhetően szülői hozzájárulással már egészen 15 éves kortól lehetséges munkát vállalni. Amennyiben a gyermek saját jövedelemmel rendelkezik, azt az eltartásra kell fordítani. A munkaviszony mellett a saját jövedelem származhat öröklésből, vagyon hasznosításából stb. Nem sorolható ide a családi pótlék, illetve az árvaellátás sem, ezek a szülők tartási terheit enyhítő juttatásokként értékelhetők.

A gyermek jövedelme részben, de akár teljes egészében fedezheti az eltartásának költségeit, emiatt fontos figyelembe venni a mértékét. Amennyiben a teljes összeget fedezi, a tartásra kötelezett szülő mentesülhet a gyermektartási díj fizetése alól. Részleges kiegészítésre van szükség, ha a gyermek jövedelemmel rendelkezik, de az nem elegendő az átlagos életszínvonal megteremtésére.

Az ösztöndíj nem számít saját jövedelemnek, sőt egy bizonyos összeg alatt még tartáscsökkentő hatása sincs, zsebpénzként lehet rá tekinteni.

A gyerektartás és a jövedelem viszonya

Sokan kérdezik, hogy függ-e a gyermektartás mértéke a jövedelemtől? A válasz erre a kérdésre természetesen az, hogy igen. Nyilvánvaló módon nem tarthatunk igényt több pénzt valakitől, mint amennyi bevétele van. Szintén elég kézenfekvő, hogy csak annyit érdemes valakitől beszedni bármilyen jogcímen, amennyit még ki tud fizetni anélkül, hogy anyagilag teljesen ellehetetlenülne – igaz ez hiteltörlesztésre, adófizetésre és gyerektartásra is.

Persze sok rémtörténetet hallunk olyan apákról, akik a válás után hajléktalanná válnak. Ezen történetek egy része sajnos igaz, de rendszerint nem a gyerektartás az, ami miatt az utcára kerülnek a férfiak. A bíróság alaposan megvizsgálja azt, hogy mekkora összeg kifizetésére képesek a szülők, így biztosan nem fordulhat elő hasonló eset.

Ha a szülők jövedelmét vizsgálja a bíróság, az átlagos jövedelem megállapítása az első lépés. A keresetlevél beadását megelőző egy év összes jövedelmét figyelembe veszik.Ezért szükséges a bontóperi keresetlevélhez csatolni a szülők elmúlt 12 havi jövedelmének igazolását.

Fontos megjegyezni, hogy a szülők teljes tartási kötelezettsége (lehet rokontartás, házastársi tartás stb.) nem haladhatja meg a teljes jövedelem 50%-át. Amennyiben két vagy több gyermek tartására kötelezett az apa, egyik gyermek sem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe, akkor sem, ha nem egy háztartásban nevelkednek.

A tartásdíj meghatározása bíróság által

Miután minden releváns szempont vizsgálatra került, a bíróság képes megállapítani egy olyan összeget, mely a gyermek átlagos életszínvonalához szükséges, de még nem veszélyezteti a tartásra kötelezett szülő megélhetését.

Korábban a tartásdíj összege százalékos formában került meghatározásra, az esetek túlnyomó részében a kötelezett átlagos jövedelmének 15-20%-ában állapították meg. Ez a módszer azonban lehetővé tette egyes szülőknek, hogy a gyermek tartásához szükséges pénz sokszorosát kapják kézhez a másik szülő kiemelkedően magas jövedelme miatt.

Az új Ptk. hatálybalépésével ez a rendszer megszűnt, 2014. március 15. óta más kiszámítási módszer lépett életbe. Ugyan még mindig tartalmazza a szabály az átlagos jövedelem 15-20%-át, nem ez a mérvadó, csupán egy kiindulópont a bíróság számára. Ma az új Polgári Törvénykönyvbe foglaltak szerint a tartásdíjat határozott összegben kell meghatározni, a döntéshez szükséges körülmények vizsgálata után. Az inflációnak köszönhetően a tartásdíj automatikus emelkedésére van szükség minden évben, ezért létrejött egy szabály, miszerint az összeg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztóiár-indexhezviszonyul. Ennek köszönhetően nincs szükség minden évben a tartásdíj emelése iránti kérelem benyújtására.

Természetesen ez a jogszabályi változás néhány nehézséget okozhat, hiszen ha növekszik az eltartó fél jövedelme, akkor a gyerektartás díja nem növekszik automatikusan.

Meg lehet úszni a gyermektartás fizetését?

Bármennyire is egyértelmű sokunk számára, hogy támogassuk gyermekünket, sokan inkább kibújnának a fizetési kötelezettség alól. Pontosan nem tudjuk, hogy hány gyermeket érint ez a probléma, az viszont biztos, hogy 8-10 ezer gyermek számára az állam előlegezi meg az összeget.

Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet kikerülni a gyerektartás fizetését, a válasz az, hogy szinte sehogy. Különben tipikus esetnek mondható, hogy a vállalkozók minimálbéren jelentik be magukat, persze ilyenkor nem a válásra gondolnak és az azt követő jövedelemre irányuló vizsgálatokra, csupán adóelkerülési célzattal teszik azt. Ilyenkor pedig éppen jól jön, hogy a gyermektartás megállapításánál havi bruttó 167 400 Ft-os jövedelemről szóló igazolást lehet csatolni. Ekkor a volt feleség természetesen tisztában van azzal, hogy az apa be nem vallott jövedelme többszöröse ennek az összegnek, viszont hiába próbálja, szinte lehetetlen ezt bebizonyítani. Érdemes ilyen helyzetben tapasztalt ügyvéd segítségét kérni, melyet ide kattintva máris megtehet.

Egyesek a bosszúvágytól vezérelve akarják hátrányos helyzetbe juttatni volt párjukat és gyermeküket. A „minimálbéres” trükkön felül vannak akik képesek egy jó állást felmondani, hogy aztán napi 4 órában dolgozzanak, de arra is volt már példa, hogy valaki a teljes életét hátrahagyva ismeretlen helyre költözött, majd soha nem vállalt hivatalosan munkát.
Találkozhatunk pár ígéretesnek tűnő megoldási módszerrel, azonban a tapasztalatok szerint egyáltalán nem könnyű a tartásdíj fizetését megúszni. A minimálbéren bejelentett vállalkozók könnyen belebukhatnak a manipulált kereseti igazolásokba, ugyanis a bíróság sok mindent megtehet. Bekérheti a kötelezett szülő közüzemi számláit, de akár teljes környezettanulmány készítését is elrendelheti, így megbecsülve a valós jövedelmet, amihez aztán a gyerektartást igazítják.
Persze maga a szülői felügyeletet gyakorló, gyermeket nevelő és természetben eltartó szülő is dönthet úgy, hogy a tartásdíjat nem a volt házastársától követeli, hanem más egyenesági rokontól. Abban az esetben lehet ezzel a lehetőséggel élni, ha a volt férj vagy feleség nem rendelkezik jövedelemmel, vagy éppen minden erejével azon van, hogy kibújjon a felelősség alól.

Mikor szűnik meg a kötelezettség?

Nem árt tisztában lennünk azzal, hogy pontosan meddig is kell fizetnünk a gyerektartást. Bizonyos esetekben teljesen megszűnik a kötelezettségünk:

● Ha a gyermek tartásra érdemtelenné válik
● Ha tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget
● Ha ezzel kiskorú gyermekünk vagy saját tartásunkat veszélyeztetnénk
● A gyermek 25. életévének betöltése után

A gyermek akkor válhat érdemtelenné a tartásra, ha szándékosan nem veszi fel a telefont, nem hajlandó a szülővel való kapcsolattartásra és teljesen elzárkózik minden platformon. Ez abban az esetben számít indokolatlan megszakításnak, ha a szülő korábban semmivel nem sértette a gyermek érdekeit, ugyanis nem várhatjuk el, hogy egy esetleges fizikai bántalmazás után nyitott legyen a gyermek a szülő társaságára.
A 2014-ben életbe lépő törvények lehetővé teszik a tartásra kötelezett szülők számára, hogy gyermekük tanulmányairól tájékoztatást kérjenek az adott felsőoktatási intézményben. Ezzel a változtatással sokkal könnyebben felderíthetővé válik, hogy a gyermek a tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek eleget tesz vagy nem.

Van lehetőség az összeg módosítására?

Természetesen igen. Nyilvánvaló, hogy a körülmények akár hónapok leforgása alatt is óriási mértékben megváltozhatnak, nem beszélve egy 15 éven keresztül tartó tartási időszakról. A gyermek munkát vállal, az anya jövedelme növekszik vagy éppen az apának születik újabb gyermeke, mind kihatással van a gyermektartásdíj mértékére. Ilyenkor mindkét oldal körülményeit figyelembevéve egy új összeget ítélhet meg a bíróság. Alapos vizsgálatra van szükség, hiszen bizonyos esetekben a változások kiolthatják egymást, így a kötelezett vagyoni helyzetének javulása mellett a jogosult egészségügyi állapotában is pozitív változás tapasztalható, a tartásdíj mértékére semmilyen hatást nem gyakorolnak az események.

Azt viszont fontos megjegyezni, hogy olyan esetben nem igényelhető a tartás mértékének megváltoztatása, ha olyan körülményekre hivatkozva tesszük ezt, melyeknek bekövetkezése előre látható volt. Ilyen például a gyermekek tanulmányainak megkezdése vagy a családtámogatás megszűnése.

A tartásdíj megváltoztatására kérelmet kell benyújtani. Az erre a célra készített formanyomtatványt az alábbi linken érheti el.