A vagyonközösség megszüntetése

Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség áll fenn.

Polgári Törvénykönyv

Ptk. 4:34. § (2) bekezdés

A házasság talán legfontosabb funkciója sokáig a vagyon összetartása volt, illetve családok vagyonainak az egyesítése. A mai romantikus komédiákkal teli világunkban ettől a házasulandók gyarkan elfelejtkeznek az esküvő tervezése közben, kiváltképp, hogy sokszor mindketten egy fillér nélkül állnak az oltár elé. Ettől még a jogrendszerünk nem felejtette el, hogy a házasságnak a vagyonegyesítés célját is kell szolgálni, amelyet a magyar jogban házassági vagyonközösségnek nevezünk. Ez egy rendkívül hasznos találmány, kiváltképp akkor, ha a házasság életfogytig tart és abból gyermekek is születnek. Egy válás azonban komoly kihívás elé állítja a házastársakat, főleg akkor, ha nagyobb mennyiségű vagyont kell elosztani komoly. Még nehezebb a helyzete annak, aki többet vitt be a vagyonközösségbe, ugyanis lehet, hogy csak nagy nehezségek árán tudja ezt kimenteni – sőt, van amikor sehogy.

Mi az a vagyonközösség?

A házasságkötés egyik legfontosabb követkeménye, hogy arra az időre, amíg az életközösség fennáll úgynevezett házastársi vagyonközösség jön létre.

Főszabály szerint minden, amit a házasság ideje alatt a házastársak együtt vagy külön szereznek osztatlan közös tulajdonná válik. Ide tartozik tehát nem csupán az, amit közös pénzből vásárolnak, hanem azok a dolgok is, amit külön-külön szereznek. Ha tehát az egyik fél tisztán a saját keresetéből vásárol magának egy autót az életközösség fennállása alatt, ez is közös vagyonnak minősül, és válás esetén a jármű értékének fele a házastársat illeti meg.

Gyakori tévhit, hogy a vagyonközösség szabályai csak a házasság kötésétől számított ötödik vagy tizedik évtől állnak be. Ez nem így van, már az esküvő napjától számítva főszabály szerint minden bevétel és szerzemény közös vagyonnak számít.

Szintén megjegyzendő, hogy nem csak a bevételek, hanem a házasság ideje alatt keletkező adósságok is a vagyonközösség részévé válnak, így azokért alapesetben mindkét házastárs egyetemesen felel.

A vagyonközösséget kikerülni házassági szerződéssel lehet, melyben tételesen meg lehet határozni, hogy mi maradjon különvagyon a házasság fennállása ellenére is.

Összefoglalva tehát, a vagyonközösség részévé válik minden, amelyhez valamelyik fél hozzájut, pár fontos kivételtől eltekintve.

Mi nem válik közös vagyonná?

Az életközösség fennállása alatt szerzett javak nem válnak a házastársi vagyonközösség részévé az alábbi esetekben:

az életközösség létrejötte előtt már az egyik fél birtokában, illetve tulajdonában lévő vagyon
a házasság ideje alatt öröklés útján szerzett vagyon
a hazássag ideje alatt ajándékozás útján szerzett vagyon
személyes, mindennapos használatot szolgáló vagyontárgyak (például ruházat, mobiltelefon stb.)
szellemi tulajdon révén létrejött vagyon vagy bevétel
személyes sérelem kapcsán kapott juttatások
házassági szerződésben rögzített különvagyon

A fenti kategóriákba eső vagyon jogi elnevezése a különvagyon. Fontos megjegyezni, hogy a különvagyon révén keletkező vagyon (például kamat, bérleti díj stb.) szintén különvagyon, tehát nem válik a házastársi vagyonközösség részévé. Lássunk mindegyik különvagyontípusra egy-egy példát.

Életközösség létrejötte előttről származó vagyon

Tegyük fel, hogy még az összeköltözés előtt a későbbi feleség vesz egy lakást, amelyet kiad. A válás után sem a lakásra, sem az abból befolyó bérleti díjra a férj nem tarthat igényt, mert nem csak a lakás, hanem annak bevétele is különvagyonnak számít. Szintén nem tekinthető közös bevételnek a házasság alatt az eladásból befolyt összeg, ha a házasság ideje alatt a lakást a feleség értékesíti.

Fontos kitétel azonban, hogy amennyiben a lakásban közösen él a pár, a férjet csak arra hivatkozással nem teheti ki a feleség, hogy az övé. Ahogy egy bérlőt például, ugyanúgy a férjet is megilleti bizonyos mértékű védelem az ellen, hogy egyik napról a másikra az utcára tegyék. Erről hosszabban a lakáshasználati kérdésekkel foglalkozó cikkünkben olvashat.

Egy másik érdekes példa a házasság előttről az egyik fél nevén lévő vállalkozás. Ez is különvagyonnak számít, tehát válás esetén nem illeti meg a másik felet üzletrész. A házasság fennállása alatt keletkező bevétel (például osztalék) azonban a közös vagyon részévé válik.

Öröklés útján szerzett vagyon

Amennyiben a házasság fennállása alatt bármelyik házastárs örököl, az ebből származó vagyon (akár ingatlan, akár készpénz vagy egyéb) nem válik a közös vagyon részévé.

A különvagyon hasznai (például bérleti díj bevétel vagy kamat) már azonban közös vagyonnak számítanak. Kissé megtévesztő ugyan, de az értéknövekmény viszont továbbra is különvagyon (ingatlan értéknövekedése, részvény vagy üzletrész értéknövekedése stb.).

Ingatlan örökség vagy ajándékozás esetén a korábban említett szabály itt is érvényes, hogy a másik házastársat nem lehet csak úgy kitenni, akkor sem ha a különvagyon-tulajdonos fél a házasságot és életközösséget fel kívánja bontani. Sőt, a későbbiek során ha az örökség értékesítésre kerül, az ebből származó öszeg is különvagyonnak számít. Ha utána viszont a házaspár ebből közösen vásárol valamit, az már bonyolultabb ügy, és általában bizonyítási eljárás során tudja csak megállapítani a bíróság, hogy ez különvagyon marad-e. Bizonyos esetekben a Ptk. egyéb rendelkezései együtt alkalmazásával dönthető el, hogy kié az adott vagyontárgy. Ilyen érdekes és speciális példa a telekre épített ház, amely osztja a telek sorsát, tehát az örökölt telken épült ház is alapesetben különvagyon marad.

Ajándékozás útján szerzett vagyon

Az ajándékozás útján szerzett vagyon alapvetően azonos megítélés alá esik, mint az örökség, egy fontos kivétellel. Ajándékozás esetén bármelyik fél kérheti annak vizsgálatát a bíróságtól, hogy az ajándékozó fél milyen szándékkal adta az ajándékot. Könnyen lehet például, hogy a nagymama olyan célból ajándékozott unokájának, hogy azt a házaspár együtt használja. Ilyen esetben kérelmezhető a vagyontárgy közös vagyonba vétele.

Személyes, mindennapos használatot szolgáló vagyontárgyak

A személyes tárgyak és mindennapos használatot szolgáló vagyonelemek valójában két külön jogi kategória, de a gyakorlatban igen hasonló dolgokról van szó, ezért együtt tárgyaljuk őket.

A törvényi megfogalmazás egyik igen lényeges eleme, hogy “szokásos mértékű” tárgyakról van szó. Így egy egyszerű karóra ide tartozik, de egy gyémánttal kirakott aranyóra már valószínűleg közös vagyonnak fog számítani. Egyebekben a praktikum és a józan ész szabályait kell szem előtt tartani, tehát egy autó hiába szolgál mindennapos használatot, értéke miatt alapesetben nem tekinthető különvagyonnak.

Fontos is megemlékezni egy kapcsolódó szabályról, amely szerint közös használatban lévő különvagyont 5 év után közös vagyonnak kell tekinteni. Így tehát a nagypapa kanapéja, amelyen öt évig együtt nézi a tévét a házaspár immáron nem annak a különvagyona lesz, akinek a nagyapjától öröklésre került.

Szellemi tulajdonhoz kapcsolódó javak

A szellemi tulajdon különleges jogi megítélés alá esik, melynek révén szellemi produktum és annak hasznai nem válnak közös vagyonná. Így például egy író könyve utáni jogdíjakra nem tarthat igényt a házastárs sem a házasság alatt, sem a válást követően. Ennek oka, hogy jogi szempontból a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok a személyiségi jogok körébe tartoznak, nem pedig vagyonjogi megítélés alá. Ebből kifolyólag a szellemi alkotás után létrejövő bevétel vagy vagyon nem vagyonjogi természetű, ezáltal nem vonható a közös vagyon körébe sem.

Mindazonáltal ha valakit komolyabban érint a szellemi tulajdonokkal kapcsolatos közös vagyonban utalása problematikája, érdemes egy erre szakosodott jogásszal felvenni a kapcsolatot, mivel forgalomképesség esetén szellemi tulajdon is kivételesen a közös vagyonba utalható (például iparvédelmi jogok).

Személyes sérelemhez kötödő javak

Speciális eset, de ettől még említést kell tenni a személyes sérelem rendezése kapcsán kapott vagyonról. Ilyen lehet például a sérelemdíj összege, amely nem válik a közös vagyon részévé. Ebben az esetben ismét a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó fentebb ismertetett okoskodás a mérvadó, tehát a sérelemdíj és minden sérelemdíj jellegű juttatás a személyiségi jogok, és nem a vagyoni jogok körébe tartozik. Ennek folytán fogalmilag nem kerülhet közös tulajdonba.

Házassági szerződés által különvagyonba utalt vagyontárgyak

Házassági szerződés kötése minden házasulandó számára nyitva áll. Ebben tételesen rögzíthető minden vagyonelem sorsa, így válás esetén is a különvagyonban maradhat minden olyan vagyontárgy, melyről a házassági szerződés ekként rendelkezik.

Mikortól kezdődik a vagyonközösség?

2014-ben változott a Polgári Törvénykönyv, amely bevezette a házasságkötés előtt létrejövő vagyonközösség intézményét. Ennek értelmében a házassági vagyonközösség a házasságkötéssel visszamenőlegesen jön létre, mégpedig a tényleges együttélés kezdetétől számítva, amelyet a Ptk. életközösségnek hív.

Ennek értelmében amennyiben egy pár már öt évvel a házasságkötés előtt összeköltözött, a közös vagyonszerzés szabályai már a házasság megkötése előtti öt évben is alkalmazandóak. Sőt, a törvény ennél is továbbmegy, ugyanis ha nem is történik soha házasságkötés, de öt évig élettársként élnek együtt a felek, ilyen esetekben is alkalmazhatóak a házassági vagyonközösség szabályai.

Mikor ér véget a vagyonközösség?

Nem meglepő módon, a házassági vagyonközösség szabályai is hasonlóan rugalmassá váltak 2014-óta a vagyonközösség létrejöttéhez. A vagyonközösség csak a vagyon tényleges és jogszerű szétbontása után áll be, amely nem feltétlenül esik egybe a házasság felbontásával vagy az életközösség megszünésével. A helyzetet tovább árnyalja, hogy a bontóper nem vonható össze a vagyonelosztási eljárással, tehát a házasság felbontható akár úgy is, hogy a vagyonjogi kérdések nyitva maradnak.

Hogyan használható a közös vagyon a válás ideje alatt?

A házassági vagyonközösségbe tartozó vagyon főszabály szerint csak a felek közös akaratmegegyezése mellett használható. Ez a kitétel végig fennáll, egészen addig, amíg a közös vagyon szétbontása meg nem történik. Hiába húzódik el tehát egy válás akár évekig, a közös vagyonba tartozó lakás vagy autó nem értékesíthető a házastárs beleegyezése nélkül.

Ez alól az alábbi két kivétel létezik:

olyan közös vagyontárgyak, melyek az egyik fél munkájához nélkülözhetetlenek (ilyen lehet például egy egyéni vállalkozó szabó munkájához elengedheteten textilanyag felhasználása)
olyan jellegű rendelkezés az adott vagyontárgyról, amely állagának megőrzőséhez, értéke megtartásához elengedhetetlen

Hogyan lehet a legtöbbet megszerezni a közös vagyonból?

Egy válás során általában mindkét fél abban érdekelt, hogy minél többet tudjon “kivenni” a házasságból, azaz minél nagyobb vagyont tudjon saját magának kimenteni a házassági vagyonközösségből. Ennek alapvetően két módja van: megakadályozni adott vagyontárgyak házastárshoz való kerülését és/vagy megszerezni a házastárs különvagyonából minél több elemet.

A birtokba kerülés megakadályozása

Az első és legfontosabb lépés annak megakadályozásában, hogy egy közösnek vagy sajátnak vélt vagyonelem átkerüljön a válófélben lévő házastárshoz az, hogy nem engedjük, hogy annak birtokába kerüljön. Akinél van egy vagyontárgy, az értelemszerűen már az esetek többségében nyerő pozícióból indul. Vegyük az egyszerűség kedvéért azt az esetet, amikor az egyik fél válni akar, de a másik nem. Aki válni akar dönthet úgy, hogy akkor feláll és elmegy, azonban így a másik fél marad birtokon belül a közös ingatlanban. Aki birtokon belül van így könnyedén szedheti az ingatlan hasznait (például csak azáltal, hogy ott lakik), amíg a másik fél az esetleges igényét például bérleti díj szedésére könnyen lehet, hogy csak bírósági úton tudja majd érvényesíteni.

A vagyonelem eltüntetése

Egy vagyonelem csak akkor utalható a közös vagyon körébe, ha a vagyonelosztás idején bizonyítható, hogy létezik (de legalábbis létezett), illetve ha már nincs meg, ellenértéke csak akkor követelhető, ha alátámasztható, hogy melyik fél “tüntette el”. Az eltüntetés alatt itt elsősorban értékesítést vagy elrejtést értünk, melynek célja, hogy a vagyontárgy vagy annak eladásából származó pénz megmaradjon és felerészben ne szálljon át a házastársra.

Ennek mikéntje természetesen minden esetben más, azonban egy vagyonelem sikeres eltüntetéséhez szükséges, hogy időben lépjünk és körültekintően járjunk el. Egy válóper során például a bíróság vagyonleltárt rendelhet el, egy értékesebb dísztárgyat még a leltár előtt biztonságba kell helyezni, ha ki akarjuk menteni. Apellálhatunk egyrészt a másik fél feledékenységére, de ha esetleg fel is akarja vetetni a leltárba az adott tárgyat, könnyen lehet, hogy a létezését sem tudja bizonyítani. Bemondásra természetesen egy bíróság sem fogja bővíteni a házassági vagyonközösség elemeinek listáját, ha a másik fél ellenkezik. Itt ismét meg kell emlékeznünk annak fontosságáról, hogy maradjunk birtokon belül ameddig csak lehetséges, hiszen ez helyzeti előnyt ad.

Az idő múlása természetesen itt sokat segíthet, emiatt a peres eljárás elhúzása is érdekünkben állhat. Egy olyan vagyonjogi per, amelyben ingatlanvagyon is a per tárgyát képezi még békeidőben is legalább másfél év, a koronavírus kapcsán létrejött állapotban bőven két évvel lehet számolni.

A különvagyon közös vagyonba vétele

A vagyonmegosztás során az egyik legfájdalmasabb veszteség a házastárs úgynevezett különvagyonának elvesztése. Tételezzük fel, hogy az egyik fél nagy értékű ingatlan örökölt a házasság alatt, amely kiadásra kerül. A házaspár számára ez a bevétel értelemszerűen az esetek többségében közös vagyonként lesz kezelve, és együtt élvezik az általa nyújtott anyagi biztonság előnyeit. A házasság felbomlásával azonban az adott ingatlanhoz a másik félnek immáron semmi köze, bevételeiből többé nem részesül, ami jelentősen ronthatja az illető további életszínvonalát.

Ugyan a különvagyont egy az egyben nem lehet a házassági vagyonközösség részévé tenni, de léteznek módszerek arra, hogy legalább valamennyi anyagi előnyt tudjon belőle kovácsolni a másik fél válás esetén. A törvény úgy rendelkezik, hogy a különvagyonból le kell venni a közös ráfordítások összegét. Ennek kapcsán bevett módszer visszamenőlegesen minden múltbeli ráfordítást számba vetetni, egészen az öröklés pillanatától. Az öröklési illetéktől és közjegyzői, ügyvédi költségektől kezdve, minden felújítás, állagmegóvás vagy közüzemi számla felsorakoztatható, és utánuk kompenzáció kérhető a vagyonmegosztási vagy bontóper során.

A házassági vagyonközösség megszüntetése a bontóper előtt

Kevesen tudják, de a házassági vagyonközösség megszüntetéséhez nem szükséges a válás kimondása vagy a válókereset beadása. Bizonyos esetekben helyzeti előnyt adhat a házassági vagyonközösség megszüntetését kérni a bíróságon még a bontóper előtt. Ezzel például az abban a pillanatban fennálló vagyoni állapotokat tudjuk rögzíteni, és megakadályozhatjuk, hogy a házastárs vagyonelemeket megpróbáljon eltüntetni.

Másik előnye a dolgok elébe menni ilyen módon, hogy ha a házastárs esetlegesen hitelbe vagy adósságokba veri magát, akkor a vagyonközösség megszüntetését kérő fél már ezért nem fog felelni.