A közös vagyonból a házastársat megillető hányadot a vagyonközösség megszűnésekor fennállt állapot és érték szerint kell megállapítani.
Polgári Törvénykönyv
A házasság során a házastársak általában gyarapodnak, vagyont halmoznak fel. Mi történik ezzel a vagyonnal, amikor a házasság véget ér?
Hogyan történik a vagyon megosztása? Ki dönti el, hogy ki mit kap?
Nálunk minden fontos kérdésre választ talál!
Mit jelent az, hogy vagyomegosztás
A házasságkötés egyik következménye, hogy úgynevezett “közös vagyon” jön létre. A válóper során az egyik legfontosabb feladat ezen közös vagyon megosztása a megfelelő szabályok alapján.
Mi válik közös vagyonná a házasság során?
Főszabály szerint minden, amit a házasság ideje alatt a házastársak együtt vagy külön szereznek osztatlan közös tulajdonná válik. Ide tartozik tehát nem csupán az, amit közös pénzből vásárolnak, hanem azok a dolgok is, amit külön-külön szereznek.
Lássunk pár példát!
- Ha az egyik házastárs tisztán a saját keresetéből vásárol magának egy autót az életközösség fennállása alatt, ez a házassági vagyonközösség részévé válik
- Ha az egyik házastárs megtakarítási számlát nyit, ahova a fizetése egy részét minden hónapban félrerakja, ez a pénz a házassági vagyonközösség részévé válik
Mi nem válik közös vagyonná?
Az életközösség fennállása alatt szerzett javak nem válnak a házastársi vagyonközösség részévé az alábbi esetekben:
- az életközösség létrejötte előtt már az egyik fél birtokában, illetve tulajdonában lévő vagyon
- a házasság ideje alatt öröklés útján szerzett vagyon
- a hazássag ideje alatt ajándékozás útján szerzett vagyon
- személyes, mindennapos használatot szolgáló vagyontárgyak (például ruházat, mobiltelefon stb.)
- szellemi tulajdon révén létrejött vagyon vagy bevétel
- személyes sérelem kapcsán kapott juttatások
- házassági szerződésben rögzített különvagyon
A fenti kategóriákba eső vagyon jogi elnevezése a különvagyon. Fontos megjegyezni, hogy a különvagyon révén keletkező vagyon (például kamat, bérleti díj stb.) szintén különvagyon, tehát nem válik a házastársi vagyonközösség részévé.
Lássunk mindegyik különvagyontípusra egy-egy példát.
Életközösség létrejötte előttről származó vagyon
Tegyük fel, hogy még az összeköltözés előtt a későbbi feleség vesz egy lakást, amelyet kiad. A válás után sem a lakásra, sem az abból befolyó bérleti díjra a férj nem tarthat igényt, mert nem csak a lakás, hanem annak bevétele is különvagyonnak számít. Szintén nem tekinthető közös bevételnek a házasság alatt az eladásból befolyt összeg, ha a házasság ideje alatt a lakást a feleség értékesíti.
Fontos kitétel azonban, hogy amennyiben a lakásban közösen él a pár, a férjet csak arra hivatkozással nem teheti ki a feleség, hogy az övé. Ahogy egy bérlőt például, ugyanúgy a férjet is megilleti bizonyos mértékű védelem az ellen, hogy egyik napról a másikra az utcára tegyék. Erről hosszabban a lakáshasználati kérdésekkel foglalkozó cikkünkben olvashat.
Egy másik érdekes példa a házasság előttről az egyik fél nevén lévő vállalkozás. Ez is különvagyonnak számít, tehát válás esetén nem illeti meg a másik felet üzletrész. A házasság fennállása alatt keletkező bevétel (például osztalék) azonban a közös vagyon részévé válik.
Öröklés útján szerzett vagyon
Amennyiben a házasság fennállása alatt bármelyik házastárs örököl, az ebből származó vagyon (akár ingatlan, akár készpénz vagy egyéb) nem válik a közös vagyon részévé.
A különvagyon hasznai (például bérleti díj bevétel vagy kamat) már azonban közös vagyonnak számítanak. Kissé megtévesztő ugyan, de az értéknövekmény viszont továbbra is különvagyon (ingatlan értéknövekedése, részvény vagy üzletrész értéknövekedése stb.).
Ingatlan örökség vagy ajándékozás esetén a korábban említett szabály itt is érvényes, hogy a másik házastársat nem lehet csak úgy kitenni, akkor sem ha a különvagyon-tulajdonos fél a házasságot és életközösséget fel kívánja bontani. Sőt, a későbbiek során ha az örökség értékesítésre kerül, az ebből származó öszeg is különvagyonnak számít. Ha utána viszont a házaspár ebből közösen vásárol valamit, az már bonyolultabb ügy, és általában bizonyítási eljárás során tudja csak megállapítani a bíróság, hogy ez különvagyon marad-e. Bizonyos esetekben a Ptk. egyéb rendelkezései együtt alkalmazásával dönthető el, hogy kié az adott vagyontárgy. Ilyen érdekes és speciális példa a telekre épített ház, amely osztja a telek sorsát, tehát az örökölt telken épült ház is alapesetben különvagyon marad.
Ajándékozás útján szerzett vagyon
Az ajándékozás útján szerzett vagyon alapvetően azonos megítélés alá esik, mint az örökség, egy fontos kivétellel. Ajándékozás esetén bármelyik fél kérheti annak vizsgálatát a bíróságtól, hogy az ajándékozó fél milyen szándékkal adta az ajándékot. Könnyen lehet például, hogy a nagymama olyan célból ajándékozott unokájának, hogy azt a házaspár együtt használja. Ilyen esetben kérelmezhető a vagyontárgy közös vagyonba vétele.
Személyes, mindennapos használatot szolgáló vagyontárgyak
A személyes tárgyak és mindennapos használatot szolgáló vagyonelemek valójában két külön jogi kategória, de a gyakorlatban igen hasonló dolgokról van szó, ezért együtt tárgyaljuk őket.
A törvényi megfogalmazás egyik igen lényeges eleme, hogy “szokásos mértékű” tárgyakról van szó. Így egy egyszerű karóra ide tartozik, de egy gyémánttal kirakott aranyóra már valószínűleg közös vagyonnak fog számítani. Egyebekben a praktikum és a józan ész szabályait kell szem előtt tartani, tehát egy autó hiába szolgál mindennapos használatot, értéke miatt alapesetben nem tekinthető különvagyonnak.
Fontos is megemlékezni egy kapcsolódó szabályról, amely szerint közös használatban lévő különvagyont 5 év után közös vagyonnak kell tekinteni. Így tehát a nagypapa kanapéja, amelyen öt évig együtt nézi a tévét a házaspár immáron nem annak a különvagyona lesz, akinek a nagyapjától öröklésre került.
Szellemi tulajdonhoz kapcsolódó javak
A szellemi tulajdon különleges jogi megítélés alá esik, melynek révén szellemi produktum és annak hasznai nem válnak közös vagyonná. Így például egy író könyve utáni jogdíjakra nem tarthat igényt a házastárs sem a házasság alatt, sem a válást követően. Ennek oka, hogy jogi szempontból a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok a személyiségi jogok körébe tartoznak, nem pedig vagyonjogi megítélés alá. Ebből kifolyólag a szellemi alkotás után létrejövő bevétel vagy vagyon nem vagyonjogi természetű, ezáltal nem vonható a közös vagyon körébe sem.
Mindazonáltal ha valakit komolyabban érint a szellemi tulajdonokkal kapcsolatos közös vagyonban utalása problematikája, érdemes egy erre szakosodott jogásszal felvenni a kapcsolatot, mivel forgalomképesség esetén szellemi tulajdon is kivételesen a közös vagyonba utalható (például iparvédelmi jogok).
Személyes sérelemhez kötödő javak
Speciális eset, de ettől még említést kell tenni a személyes sérelem rendezése kapcsán kapott vagyonról. Ilyen lehet például a sérelemdíj összege, amely nem válik a közös vagyon részévé. Ebben az esetben ismét a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó fentebb ismertetett okoskodás a mérvadó, tehát a sérelemdíj és minden sérelemdíj jellegű juttatás a személyiségi jogok, és nem a vagyoni jogok körébe tartozik. Ennek folytán fogalmilag nem kerülhet közös tulajdonba.
Házassági szerződés által különvagyonba utalt vagyontárgyak
Házassági szerződés kötése minden házasulandó számára nyitva áll. Ebben tételesen rögzíthető minden vagyonelem sorsa, így válás esetén is a különvagyonban maradhat minden olyan vagyontárgy, melyről a házassági szerződés ekként rendelkezik.
Hogyan használható a közös vagyon a válás ideje alatt?
A házassági vagyonközösségbe tartozó vagyon főszabály szerint csak a felek közös akaratmegegyezése mellett használható. Ez a kitétel végig fennáll, egészen addig, amíg a közös vagyon szétbontása meg nem történik. Hiába húzódik el tehát egy válás akár évekig, a közös vagyonba tartozó lakás vagy autó nem értékesíthető a házastárs beleegyezése nélkül.
Ez alól az alábbi két kivétel létezik:
- olyan közös vagyontárgyak, melyek az egyik fél munkájához nélkülözhetetlenek (ilyen lehet például egy egyéni vállalkozó szabó munkájához elengedheteten textilanyag felhasználása)
- olyan jellegű rendelkezés az adott vagyontárgyról, amely állagának megőrzőséhez, értéke megtartásához elengedhetetlen
Tekintse meg további írásainkat!
Mi lesz a gyermekekkel?
A válóper során az egyik legtöbb konfliktust a gyermekelhelyezés kérdése okozza. Az alapvető szabályokról, a gyermekelhelyezési perben való részvételről és minden a témát érintő kérdésről itt olvashat.
Kié lesz a vagyon?
A vagyonmegosztás kiemelt kérdés a válófélben lévő felek között. Sokaknak nem egyértelmű, hogy mely vagyonelemeiktől kell megválniuk, egyáltalán mi képezi a közös vagyont. Cikkünkkel segítünk tisztázni a legfőbb fogalmakat és megvizsgáljuk mire számíthatnak a felek a per végeztével.
Hogyan lehet elhúzni egy válást?
Egyesek nem szeretik elsietni a dolgokat, talán még a békülésben reménykednek. Bármilyen ok is húzódik a válás elhúzása mögött, megmutatjuk milyen módon lehet ezt a leghatékonyabban elérni.