Tényállásos bontóper

tényállásos bontóper

A váláshoz vezető bírósági eljárás két módon folyhat: közös megegyezéssel vagy tényállásos bontóper útján. Az előbbi szinte mindig a jobb megoldás és egyben az olcsóbb is. Azonban sajnos vannak olyan helyzetek, amikor nincs mód a közös megegyezés elérésére, ilyenkor marad a tényállásos bontóper.

Cikkünkben végig vesszük a legfontosabb tudnivalókat, hogy fel tudjon készülni a legrosszabbra is!

Mikor kerül sor tényállásos bontóperre?

A válás rendszerint abban gyökeredzik, hogy ellentétek alakultak ki a házastársak között, és elvesztették a képességüket és hajlandóságukat arra, hogy ezeket megbeszéljék.

A dolog iróniája, hogy válni sem nagyon lehet anélkül, hogy a felek leüljenek egymással beszélni és megegyezésre jussanak minden fontos kérdésben, mint például: 

  • Kié lesz a lakás?
  • Kié lesz az autó? 
  • Kié lesz a nyaraló?
  • Kinél maradnak a gyerekek? 

Ha a válni készülő házastársak képtelenek megegyezni a lényeges kérdésekben arról, hogy gyermekeiknek és közös vagyontárgyaiknak mi legyen a sorsa az elválás után, erről kénytelen lesz a bíróság dönteni. Az ilyen jellegű válópert nevezzük tényállásos bontópernek.

Fontos megjegyezni, hogy a jelenleg hatályos Polgári törvénykönyv kizárólag a polgári házasságot ismeri el, így csak azt lehet bontóperben felbontani. Tehát olyan párok esetében, ahol csak egyházi esküvő volt, az életközösség megszűnése nem bontóper útján történik. A polgári házasság mindig állami hatóság előtt történik, ez hazánkban az anyakönyvvezető. 

Mik a legfontosabb tudnivalók házasság felbontásáról?

A házasság felbontása egy jogi aktus, kizárólag bírósági úton történhet meg

Mint olyan, bizonyos jogelvek vonatkoznak rá, amely köré a tényleges törvényi szabályozás épül. Ezen elvek sokat és bizonyos kérdésekben igen drasztikusan változtak az évek során, emiatt számos tévhit kering a válással kapcsolatban, amelyek elsősorban korábbi jogi állapotokat és szemléletet tükröznek Lássuk tehát mik a legfontosabb a házassági felbontásához kapcsoldódó jogelvek 2022-ben Magyarországon. a

1. vétkességi elv kizárása

Az 1894. évi házassági törvény tartalmazta a vétkesség elvét, amely egészen 1954-ig meghatározta a válás szabályozását és bírósági gyakorlatát. A vétkesség elve azt jelenti, hogy valamelyik házasfélnek családjogi szempontból vétkes magatartása miatt kerül sor a házasság felbontására

2. a feldúltsági elv alkalmazása

A feldúltsági elv váltotta fel a vétkességi elvet. Ez nem vizsgálja azt, hogy melyik fél a vétkest, elegendő az, ha valamelyik fél véget kíván vetni az együttélésnek. A bíróságnak emellett dolga megállapítani, hogy a házasság valóban tönkrement-e. 

Milyen kérdések kerülnek rendezésre a tényállásos bontóper során?

A leggyakrabban előforduló témák az alábbiak:

A leggyakrabban előforduló témák:

Lehet-e válóper, ha csak az egyik fél akar válni?

Bár a házasság megkötéséhez mindkét ember közös akarata kell, annak felbontásához elegendő az egyik fél elhatározása.

Amikor csak az egyik fél akar válni, a másik pedig ezt nem hajlandó elfogadni, ilyen esetekben klasszikusan tényállásos bontóperben lehet kimondatni a válást

A tényállásos bontóper egyik fontos jellemzője, hogy a bíró megpróbálja feltárni a házasság megromlásának körülményeit, melynek során meghallgatja a feleket. Erre azért van szükség hiszen a “tényállás” megállapításához szükséges megismerni a részleteket.

Fontos tudnivaló azonban, hogy a házasság akkor is felbontható, ha az egyik fél nem jelenik meg. Elegendő, hogy a válni szándékozó fél ott legyen a tárgyaláson, és ha az ő verziója alapján a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, akkor a bíróság felbontja azt

Ha mindkét fél megjelenik, azonban az egyik fél kifejezetten ellenzi a válást, a bontóperben a házassági szintén felbontható. Ilyenkor is mindkét felet meghallgatja a bíróság, szükség esetén pedig akár tanúkat is meghallgathat a bíróság mielőtt felbontja a házasságot. 

 

Kell-e ügyvéd a tényállásos bontóperhez?

Semmilyen polgári peres eljárásban nem kötelező ügyvéded fogadni, így a bontóperhez sem. A közös megegyezéses bontóper esetében lényegében teljesen felesleges ügyvéddel érkezni a tárgyalásra, kivéve akkor, ha attól tartunk, hogy a másik fél az utolsó pillanatban felrúgja az egyezséget.

Tényállásos bontóper esetén viszont tanácsos ügyvéded fogadni, kiváltképp akkor, ha várhatóan házastársunk is ügyvéddel fog érkezni.

A tényállásos bontóperek általános jellemzője, hogy a tét magas, klasszikusan a közös gyermekek elhelyezése és a velük való kapcsolattartás az egyik központi téma. Esélyeink arra, hogy a számunkra kívánatos eredmény szülessen értelemszerűen megnövekednek, ha egy szakértelemmel bíró jogász segít képviselni érdekeinket. 

Lényeges-e, hogy kinek a hibájából romlott meg a házasság?​

A válási szándék mögött gyakran a másik fél által elkövetett cselekmény áll, például a megcsalás. Gyakori kérdés, hogy számít-e valamit a bontóper során, hogy kinek a hibájából ment tönkre a házasság. 

A jelenleg érvényben lévő jogszabályi háttér semmilyen formában nem tartalmaz vétkességi alapon történő bíráskodást. Magát a válást tehát nem befolyásolja, hogy ki volt a hibás, azonban a gyermekelhelyezés és láthatás kapcsán lehet jelentősége annak, hogy a szülőnek milyen az életvitele.

Tehát például a hűtlenség, gyakori kimaradozások, esetleges ittas életvitel nem szankcionálandó semmilyen formában a válás kimondása során, azonban a gyermekek védelmében előfordulhat, hogy egy ilyen életstílust képviselő apa vagy anya csak korlátozásokkal tarthatja majd a kapcsolatot gyermekeivel.

 

Hogyan kezdeményezhető a tényállásos bontóper?

A válóperben résztvevő felek minden esetben felperesként és alperesként jelennek meg. A felperes az, aki beadja a bontóperi keresetet. 

A bontóper tehát úgy veszi kezdetét, hogy a felperes beadja a válókeresetet. Amíg közös megegyezéses válás esetén lényegében mindegy ki lesz a felperes és ki az alperes, tényállásos bontópernél ennek komoly jelentősége van.

Különösen lényeges a felperes személye, ha a házastársak közül csak az egyik fél kíván válni, ugyanis a felperesnek kötelező megjelenni a tárgyaláson, ellenkező esetben az eljárás megszüntetésre kerül. Képzeljük el tehát azt a helyzetet, hogy az a fél nyújtja be a válókeresetet, aki nem akar válni, majd nem megy el a tárgyalásra. Az eljárást ilyenkor az első tárgyaláson a bíróság meg is szünteti, és csak új keresetlevéllel indítható meg újra a bontóperi eljárás. Ezzel a ténylegesen válni kívánó fél számára hónapokkal tolódhat ki a válás kimondása. 

Tekintse meg további írásainkat!

Mennyibe kerül a válás, válóper és bontóper?

Mennyibe kerül?

Egy válási procedúra számos olyan költségtételt tartalmaz, melyek elkerülhetetlenek a dolog sikeréhez. Mik is ezek pontosan? Kattintson a képre és megmutatjuk!

Mik a válás lépései?

A válás komplikált procedúrának tűnhet, holott valójában viszonylag kis számú és pontosan meghatározott lépésből áll. Cikkünkben felvázoljuk Önnek főbb lépéseit, ezáltal jól áttekinthetővé válik a teljes folyamat.

Peren kívüli egyezség válás

Kell-e válóperes ügyvéd?

Lehetőségünk van peres és peren kívüli egyezséget is kötni. Cikkünkben kitérünk a válóperes ügyvéd és a peren kívűli egyezség jelentőségére.

Telefonos konzultáció - időpontkérés