Mi az a tartásdíj? Ki tarthat rá igényt?

A házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani.

Polgári Törvénykönyv

Ptk. 4:29. § (1) bekezdés

Ez egy kicsit nehezebb téma, mert meg kell különböztetni a házastársi tartás fogalmát és a tartásdíj fogalmát. Ebben a cikkben alapvetően a házastársi tartásról akarunk írni, de kisebbrészt írhatunk a tartásdíj egyéb eseteiről is.

Mi az a tartásdíj?

A tartásdíj szó hallatán leggyakrabban a gyermektartás díja jut eszünkbe. Valójában tartásdíjnak minősül minden olyan rendszeres pénzjuttatás, amit egy külön élő személy támogatására adunk. Abban a tekintetben helyes az asszociációnk, hogy a gyermektartásdíj a leggyakrabban előforduló formája, de a tartásra jogosult személyek köre sokkal bővebb ennél. Létezik rokoni, élettársi, testvéri, illetve házastársi tartás is, mely utóbbira jelen cikkünk fókuszál.

Két módját különböztetjük meg a tartásnak, ami a természetben vagy pénz formájában történő tartás. Természetbeni tartás alatt azt értjük, mikor az elvált, egyedülálló anya gondoskodik gyermekéről, neveli őt és „24 órás szolgálatban van”. Ezzel szemben a tőle elvált és külön élő apa esetében pénzbeli tartásról van szó, hiszen nem tud vagy nem akar jelen lenni a gyermek mindennapjaiban, csupán havonta támogatja őt a gyermektartásdíj összegével.

A tartás különböző formáinak igénylésére keresetlevélen keresztül van lehetőség.

Mi az a házastársi tartás?

A házastársnak fizetett tartásdíjra jogilag házastársi tartásként hivatkozunk. A kapcsolat fennállása alatt természetes, hogy a felek gondoskodnak egymásról és felelősséggel tartoznak egymásért. Gyakran megesik, hogy a feleség feláldozza a karrierjét, hogy idejét a gyermekeivel töltse és háztartást vezessen, így anyagilag teljes mértékben férjétől függ. Mi történik vele, ha elérkezik a kapcsolat vége és nincs többé anyagi biztonságban?

A házasfelek között a Ptk. is rögzíti, hogy kötelesek egymást támogatni. Ez a kötelezettség természetes módon fennáll a házasság ideje alatt, de bizonyos esetekben a házasság felbomlása után is.

Az életközösség megszakadása esetén a törvényeknek is biztosítania kell valamilyen formában azt a lehetőséget, hogy nemtől függetlenül egyik fél se kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe akkor sem, ha önmaga eltartására képtelen. Ezt a lehetőséget a házastársi tartás intézménye biztosítja, melynek alapját az a gondolat adja, hogy a házastársak a házasság felbontása esetén is kötelesek a másik megélhetéséről gondoskodni. Az esetek többségében ez úgy valósul meg, hogy az egyik fél érvényesít tartási igényt a másik féllel szemben a rászorultsága, illetve amiatt, hogy nem tud a jövedelméből vagy vagyonából megélni. Ez a volt házastársak is tehát megilleti, ezt a fajta szolidaritást a hazai jog akkor is elvárja, ha már nem élnek együtt.

Mikor jár a házastársi tartás?

Házastársi tartásra azok jogosultak, akik a válást követően önhibájukon kívüli okokból kifolyólag nem képesek magukat eltartani. A rászorultság esetkörét a bírói gyakorlat alakította ki.

Tartásra jogosult az a személy, aki fizikai okok miatt részlegesen vagy teljesen munkaképtelenné vált, így saját jövedelemmel nem rendelkezik. Ez leggyakrabban betegség esetén vagy az életkorból adódóan fordul elő. Abban az esetben is megállapítható a támogatás szükségessége, ha az egyik félnek azért nincs állása, mert a házasság ideje alatt gyermekeket nevelt vagy háztartást vezetett. Emellett példa lehet a tanulmányok befejezésének szükségessége is. Természetesen az, ha valaki munkaképes, de nem akar dolgozni, önhibának minősül, így nem is lesz jogosult tartásra.

Ha a volt házastárs munkanélküli lesz

Amennyiben az életközösség alatt az egyik fél egyaltalán nem szerez szakmát vagy olyan kevés gyakorlatot szerez benne, hogy az kihatással van a munkanélküliségére, a tartás megítélése indokolt lehet. Az ilyen eseteket leszámítva nem jellemző, hogy a munkanélküliség önhibán kívüli rászorultságot alapozna meg, hiszen az elvált házastárstól nem várható el, hogy a munkanélküli korábbi párját eltartsa. Abban az esetben mikor megalapozott lehet a házastársi tartás igénye, a bíróság figyelembe veszi az összes körülményt, ami a döntés meghozatalának szempontjából releváns lehet. Befolyásoló körülmények például az életkor, szakképzettség, a helyi munkalehetőségek, illetve arról sem szabad megfeledkezni, hogy időnként a munkanélküliség kialakulása szorosan összefügg a felek korábbi közös életvitelével.

Míg a volt házastárstól nem mindig várható el munkanélküliség esetében a tartás, addig a munkanélküli féltől elvárható, hogy jövedelmet szerezzen, akár olyan munka végzésével, ami szakképzettséget nem kíván meg.

Különös esetek

A fő szabály alól vannak kivételek, hiszen az élet rengeteg különös helyzettel állhat elő. A következő helyzetekben a bíróság különös méltánylást érdemlő esetekben térhet el a szabályoktól.

Rövid, gyermektelen házasság esetén: Ha az életközösség 1 évnél rövidebb ideig tartott, illetve nem született a párnak közös gyermeke, a válás után rászorultság esetén sem követelhető több ideig a tartás, mint ameddig a házasság tartott.
Ha a szabályokban szereplő 5 éves határidőn túl válik rászorulttá a másik fél

Mikor nem jár házastársi tartás?

A házastársi tartásra való jogosultság feltételekhez kötött. Bizonyos esetekben a bíróság érdemtelenséget állapíthat meg, azonban nincs pontos szabályozás arra, hogy mely magatartásformák merítik ki ezt a fogalmat. Természetesen ezt a kérdést vizsgálva is figyelembe kell venni mindkét oldalt, hiszen a jogosulatlanságra hivatkozó házastárs magatartása is hozzájárulhat a másik fél kifogásolható viselkedésmódjához. Az elbírálás során a teljes házasság vizsgálata folyik, nem csupán egy-egy tény vagy magatartásé.

Amennyiben a tartásra szoruló házastárs magatartása vagy életvitele olyan szinten kifogásolható, hogy az a házasság megromlásához vezetett, nem állapítható meg a jogosultság. A tipikusan előforduló példák közé tartozik a túlzott alkoholfogyasztás, a szerencsejáték-függőség, súlyos bűncselekmény elkövetése illetve a felelőtlen és kicsapongó életmód.

A tartásra való jogosultság megvonása történik attól a személytől is, aki az életközösség megszűnését követően olyan magatartást tanúsított, mely volt házastársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sérti, illetve a házastársi hűtlenség jogi következményeinek is egyike az érdemtelenség megállapítása.

Ki kötelezhető a tartás fizetésére?

A tartásdíj megítélése nem csupán a tartást kérelmező fél helyzetén múlik. Bizonyos helyzetekben a tartásra kötelezni kívánt házastársat a bíróság felmentheti a díjfizetés alól, így a keresetlevelet teljesen elutasítva.

Ez legtöbbször olyan esetben fordulhat elő, mikor a másik fél saját megélhetését veszélyeztetné, ha volt párjáról is gondoskodnia kellene. Abban az esetben sem kötelezhető valaki rászorult és nem érdemtelen házastársa eltartására, aki a kiskorú gyermekének eltartását veszélyeztetné ezzel.

Amennyiben a kötelezett részlegesen teljesítőképtelen, vagyis a tartás kifizetésével csak bizonyos mértéken felüli részben veszélyezteti önmaga vagy az igénylővel egy sorban tartásra jogosult személy megélhetését, a tartás mértéke is korlátozódik ehhez igazodva.

Ahhoz, hogy a bíróság képes legyen meghatározni a kötelezett teherbíró képességét, szükség van a különböző felek életkörülményeinek, vagyoni helyzetének és életvitelük anyagi minőségének felderítése. A teljesítőképesség vizsgálata során olyan okiratokra és bizonyítási eszközökre van szükség, mint például tanúvallomások, cégek iratanyagai, illetve környezettanulmányok.

Mennyi házastársi tartás kérhető?

A tartásdíj célja természetesen nem az, hogy fényűző életmódot biztosítson a volt házastársnak. Az alapvető szükségletek kielégítésére elegendő pénzösszeg megítélése a cél, mely az élelmezés, lakhatás és egészségügyi szükségletek kielégítését jelenti.

Az első és legfontosabb szabály a tartásdíj összegének megítélése során, hogy csak olyan mértékben lehet kötelezni a felet, hogy az saját vagy a tartást igénylővel egy sorban lévő személy megélhetését ne veszélyeztesse. Amennyiben a kötelezett félnek nincsenek anyagi gondjai, a családjogi törvény értelmében köteles a jogosultat az alapvető szükségletek kielégítéséhez kellő mennyiségű pénzösszeggel támogatni, ami akár a jövedelmének felét is jelentheti.

Ideális esetben a felek megegyeznek a tartásdíj összegéről a válás során. Ilyenkor szükséges ezt egy köziratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba rögzíteni, amire legkorábban a válóperi keresetlevél benyújtásával egyidejűleg van lehetőség. Arról is döntésnek kell születnie, hogy a tartást egyszeri pénzösszeggel, vagyontárggyal vagy rendszeres juttatással kívánják rendezni a felek. Legtöbb esetben pénzben teljesítik a tartást, azonban lehetőség van például egy ingatlan átruházására, ezzel megoldva a házastárs lakhatási problémáit.

Amennyiben nem születik megegyezés, a bíróság dönt a kérdésben, figyelembevéve a kötelezett teljesítőképességét, saját szükségleteit, a jogosult indokolt szükségleteit és a további eltartottak számát. Az összes releváns körülmény vizsgálata után megítélt összegtől lehetséges eltérni abban az esetben, ha a házastársak mégis megegyezésre tudnak jutni.

Milyen időtartamra kérhető a házastársi tartás?

A házastársi tartást határozott és határozatlan időtartamra lehetséges megállapítani.

A bíróság az esetek túlnyomó részében határozatlan időre ítéli meg a tartást, azonban ez korántsem jelenti azt, hogy kizárt a határozott időtartamra való megítélés lehetősége.

Határozott időtartamról akkor beszélhetünk, ha a tartást igénylő fél rászorultsága bizonyos idő múlva biztosan megszűnik. A leggyakrabban előforduló példa ilyen helyzetekre a gyes vagy gyed alatti időtartamra vonatkozó tartásdíj, hiszen ezen időszakok vége pontosan meghatározott, így szükségtelen a tartás határozatlan időre való megállapítása.

Fontos tudni, hogy a törvények különbséget tesznek rövid és hosszú időtartamú házasságok között. Az egy évnél rövidebb, gyermektelen házasságból kilépő, rászorult személy csak olyan időtartamra kaphat házastársi tartást, amennyi ideig az életközösség fennállt. Ettől a szabálytól csak különös méltánylást érdemlő helyzetben van lehetőség eltérni.

Visszavonható, illetve módosítható-e a tartás összege?

Ahogyan korábban írtuk, a tartásdíj összegét és az arra való jogosultság megítélését befolyásoló tényezők köre rendkívül széles. Ezen feltételek és tényezők változására nagy esély van a tartásdíj megítélése utáni időszakban is. Ha már folyamatban van a rendszeres házastársi tartás fizetése, de a kötelezett vagy jogosult fél életében bekövetkező változások kiterjednek a tartásdíj megállapításakor figyelembe vett szempontokra, a tartás mértéke megváltozhat vagy akár teljesen meg is szűnhet.

A tartásdíj módosítása

Értelemszerűen lehetőség van a tartásdíj összegének időközbeni emelésére vagy csökkentésére is. A bírósági ítélettel meghatározott tartás megállapításának alapjául szolgáló körülmények lényeges és tartós változása közé sorolható:

az egyik fél egészségi állapotában bekövetkező változás
az egyik fél vagyoni helyzetének jelentős változása
a kötelezett által eltartott személyek számában történő változás
a kötelezett teljesítőképességének változása

Ezen tényezők értelemszerűen csökkenést vagy emelést eredményeznek, de elképzelhető, hogy a különböző irányú hatások kioltják egymást. Például ha a kötelezett vagyoni helyzetének javulása mellett a jogosult egészségügyi állapotában is pozitív változás tapasztalható, a tartásdíj mértékére semmilyen hatást nem gyakorolnak az események.

Amennyiben a felek a korábbi megegyezésen alapuló összeget kívánják megváltoztatni, az erre irányuló kérelmet az eredeti megállapodás jóváhagyásától számított 2 éven belül lehet beadni.

A tartás megszűnése

A tartáshoz való jog többféle módon szűnhet meg: a határozott időtartam végével, érdemtelenség kialakulásával vagy rászorultság megszűnésével. A házastársi tartáshoz való jog elvesztését okozza az is, ha a volt házastárs új házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít. Ilyen esetben az új házasság felbomlása sem éleszti újra a jogot, hiszen a tartásra kötelezhető személy az új házasságban szereplő fél lesz. Amennyiben viszont csak élettársi kapcsolatot folytat a másik fél, az nem szünteti meg teljesen a házastársi tartásra való jogosultságot, így a kapcsolat végeztével újra élhet ezen jogával.

Az érdemtelenség utólagos megállapítása is véglegesen megszünteti a tartásra való jogot. Amennyiben a rászoruló fél a másik érdekeit súlyosan sértő magatartást tanúsít, esetleg bűncselekményt követ el, a megszüntetésre vonatkozó kereset (viszontkereset) benyújtása megalapozott.

A tartásról való lemondás

A házasság felbontásakor dönthetnek úgy a felek, hogy kölcsönösen lemondanak a házastársi tartási jogosultságukról. Ez persze nem biztosítja azt, hogy a jövőben ne alakulhatna ki olyan helyzet, hogy az egyik fél mégis rászorulttá válik. Ilyenkor újabb igény benyújtására van szükség, melynek elbírálása során a bíróságnak már olyan körülményeket is figyelembe kell vennie, mint például a lemondás okai.

Milyen tartásdíjak léteznek?

A gyemekek utáni tartásdíj

Elvált szülők esetében a különélő szülő tartásdíj fizetésére kötelezhető, míg az őt nevelő fél természetben biztosítja a gyermek tartását. Gyermektartási kötelezettséggel elsősorban szülők bírnak, azonban előfordulhat, hogy nagyszülők vagy dédszülők lesznek kötelezettek, amennyiben a gyermek egyik szülője elhunyt.

A gyermektartásdíj szabályait az új Polgári törvénykönyv tartalmazza. A jogszabályban foglaltak szerint a gyermektartásdíj havonta fizetendő összeg, melynek mértéke a kötelezett fél jövedelméhez igazodik. A jövedelemnek 15-25 százalékát teheti ki, a bíróság által legtöbbször a bevétel 20 százalékának megfelelő összeg kerül megállapításra.

Az elvált családokban valós probléma a tartásdíj kérdése, hiszen az sokszor nehezen hajtható be vagy éppen nem jut el időben a gyermekét egyedül nevelő szülőhöz. A tartásdíj megelőlegezését kérhetjük az államtól, de csak abban az esetben, ha a családban egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindekori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét. Emellett egy igazolás szükséges arról, hogy a gyermektartásdíj átmenetileg behajtatlan.

A most elfogadott törvény alapján 2022 után a korábbi 6 hónap helyett már 3 hónap késedelem után megelőlegezi az állam a gyerektartást, ezzel segítve a kiszolgáltatott helyzetbe került egyedülálló szülőket.

Rokontartás

Amennyiben egy személy önhibáján kívül nem képes önmagát eltartani, de házastársa, volt házastársa illetve élettársa sincs, rokontartásra jogosulttá válik. Magától értetődően a jogosultság megállapításához itt is minden körülmény és tényező alapos vizsgálatára van szükség, ennek értelmében az idős kor vagy nyugdíjas lét önmagában senkit nem tesz jogosulttá. A rokontartás témájában is megjelenik az érdemtelenség fogalma, hiszen a házastársi tartásra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan itt is fennáll az a gyakorlat, hogy a kötelezettel vagy annak hozzátartozójával szemben tanúsított elfogadhatatlan magatartás vagy a társadalmi szabályok súlyos felrúgása esetén elutasítható a tartásdíj iránti kérelem.

A tartásra kötelezett személyke köre rokontartás esetén elsősorban a jogosult egyenesági rokonságában álló személyekre korlátozódik, így elsődlegesen szülő és gyermek között állhat fenn kötelezettség. Amennyiben a legközelebb álló rokon tartás fizetésére nem kötelezhető, úgy a következő, már távolabbi rokon válik kötelezetté. Így például, ha egy felnőtt tartását fizető személy kijelöléséről van szó, de a szülő vagyoni helyzetéből adódóan erre nem képes, akkor a nagymama fogja ezt a szerepkört betölteni. Arra az esetre, ha egy tartásra kötelezett személynek több rászoruló személy eltartásáról kell gondoskodnia, de nem tud minden eltartott tartásának eleget tenni, a jogalkotók által meghatározott sorrend lép érvénybe:

A kiskorú gyermek megelőzi a nagykorút
A gyermek megelőzi a házastársat, volt házastársat és élettársat is
A házastárs megelőzi a volt házastársat és szülőt
A szülők megelőzik a többi rokont
A többi rokon esetében a leszármazó megelőzi a felmenőt, valamint a közelebbi a távolabbit.

Élettársi tartás

Élettársi tartásra azon személyek jogosultak, akik az életközösség megszakadása után önhibájukon kívül képtelenek önmaguk eltartására. További feltétel, hogy a kapcsolat 1 évnél hosszabb ideig állt fenn, valamint van a kapcsolatból származó közös kiskorú gyermek.

Testvértartás

A testvértartásra azon személyek jogosultak, akik nem számíthatnak egyenesági rokon tartására. Ennek értelmében a családját elvesztő kiskorút eltarthatja nagykorú testvére, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti saját megélhetését, illetve a testvérénél a tartási sorban előrébb elhelyezkedő személyek tartását sem.