A házasságot akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha érvénytelenségét a bíróság az erre irányuló perben megállapította.
Polgári Törvénykönyv
Ptk. 4:14. § (1) bekezdés
A házasság érvénytelenné nyilvánítása
Van, amikor nem elég elválni? Igen, léteznek olyan esetek, amikor a válás önmagában kevés és “drasztikusabb” módszerekhez kell folyamodni.
Ennek oka, hogy a válás nem csinálja vissza a házasságot. Számos jogkövetkezménnyel jár pedig egy házasság, kiváltképp a vagyoni viszonyok tekintetében. A válással ezek sok esetben nem “csinálhatóak vissza”, azonban elképzelhető olyan eset, hogy méltányosabb lenne valakivel szemben, ha úgy élhetne tovább, mintha a házassága sohasem történt volna meg.
Erre való a házasság bírósági érvénytelenítése, amelynek célja, hogy pontosan ugyanazt a helyzetet állítsa vissza, amely a házasság megkötése előtt fennállt. Lássuk hát részletesen, mit kell tudni a házasság érvénytelenítéséről!
Mire való a házasság érvénytelenítése?
Arra a kérdésre, hogy miként érhet véget egy házasság, legtöbbünk azonnal a válásra gondol. A válást, a jogi nyelvben bírósági felbontásnak szokás nevezni, de ez csak egy módja annak, hogy egy házasság véget érjen. Egy házasság véget érhet két további úton is: az egyik házastárs halálával vagy a házasság bírósági úton történő érvénytelenítésével.
A házasság érvénytelenné nyilvánítása jogrendszerünk egyik legdrasztikusabb aktusa, ugyanis visszamenőleges hatályú. Ennek megfelelően rendkívül ritka a bírósági gyakorlatban, hogy egy házasságot érvénytelenné nyilvánítsanak, elsősorban akkor fordul elő, ha az egyik fél külföldi. Két magyar állampolgárságú személy házassága nagyon ritkán szokott érvénytelenné válni.
A visszamenőleges hatályú jogi aktusok rendkívül ritkák, hiszen a jogbiztonság megkívánja, hogy megszerzett jogokat és vállalt kötelezettségeket utólag ne lehessen felforgatni. Képzeljük csak el, ha egy ingatlan adásvételi szerződést évekkel később csak úgy vissza lehetne csinálni, mert az eladó meggondolta magát és már megbánta, hogy eladta. Az élet teljesen kaotikussá válna, hiszen bárkit ki lehetne tenni a lakásából.
A házasságkötés, mint jogi aktus szintén nagyon súlyos, akár élethosszig tartó jogkövetkezményekkel jár. A házasság érvénytelenítésének lényege, hogy ezek a jogkövetkezmények megszűnjenek, mégpedig úgy, mintha sohasem lettek volna. Tekintetbe véve a dolog visszamenőleges hatályát, csak egészen kivételes esetekben van lehetőség a házasság érvénytelenné nyilvánítására.
Amennyiben a házasság érvénytelen volt, akkor főszabályként úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna. Ennek ellenére bizonyos maradék joghatásai fennmaradnak.
Létező házasság-e az érvénytelen házasság?
A magyar családjog megkülönböztet létező és nem létező, valamint érvényes és érvénytelen házasságot.
A házasság érvényessége csak létező házasság esetében merülhet fel. Ebből következik, hogy az érvénytelen házasság létező házasság.
A létező házasság feltételei:
- a felek személyesen jelenjenek meg az anyakönyvvezető előtt
- a felek együttesen és egyidőben jelenjenek meg az anyakönyvvezető előtt
- a házasságkötés anyakönyvvezető előtt történjen
- az a kijelentés elhangozzon, hogy házasságot kívánnak kötni egymással, amely feltételhez vagy határidőhöz nem köthető
Bármelyik fenti feltétel hiányzik, ez a házasság nem létezéséhez fog vezetni. Az érvénytelenséget ezek nem érintik, mivel fogalmilag az csak létező házasság esetében értelmezhető. A nem létező házasság nem von maga után joghatásokat, azonban az érvénytelen házasság igen.
Milyen esetekben kérhető egy házasság érvénytelenné nyilvánítása?
Az első és legfontosabb szabály, hogy bármilyen hibában vagy érvénytelenítési okban szenved a házasság, csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha érvénytelenségi perben a bíróság ítélete ezt kimondta, és mindenkivel szemben hatályos.
A Polgári Törvénykönyv családjogi fejezete nagyon pontosan meghatározza azokat az eseteket, amelyekben megengedhető, hogy érvénytelenítésre kerüljön egy házasság.
Ezeket érvénytelenítési okoknak nevezzük, melyek az alábbiak:
- a házassági korhatár megsértése;
- cselekvőképtelen személy házassága;
- cselekvőképtelen állapotban kötött házasság;
- rokonok vagy hozzátartozók közötti házasság;
- kettős házasság.
Nézzük végig a főbb érvénytelenítési okokat egyenként!
1. A házassági korhatár megsértése
Értelemszerűen nem kívánatos, hogy gyermekek házasságot kössenek, ezért el kell érni egy házasságkötésre érett kort ahhoz, hogy megfelelhessen annak, amit az állam és a társadalom egy házasságtól elvár.
A kérdés nemzetközi egyezmények is szabályozzák, valamint gyermekvédelmi szempontok is figyelembe vételre kerültek a korhatár meghatározásánál.
A korhatár tekintetében az alábbi két szabályt fontos megjegyezni:
- 16 évesnél fiatalabb személy nem köthet házasságot;
- 16 évesnél idősebb, de 18 éves korát még nem betöltött személy kizárólag gyámhatósági engedéllyel köthet házasságot.
A gyámhatóság engedélye nélkül vagy 16 éves kor alatt kötött házasság is érvényessé válhat abban az esetben, ha a házastárs, akinek személyében az érvénytelenség fennált, 18. életévét követő 6 hónapon belül nem kérvényezi annak érvénytelenné nyilvánítását.
2. Cselekvőképtelen személy házassága
Cselekvőképtelen az, aki a bíróság annak nyilvánított és a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondokság alá helyezte.
A cselekvőképtelen személy nem köthet házasságot.
3. Cselekvőképtelen állapotban kötött házasság
A cselekvőképtelenség mellett a jog elismer egy olyan esetet is, amikor valaki cselekvőképes, azonban egy adott pillanatban vagy időszakban ideiglenesen cselekvőképtelenné válik.
Aki nem cselekvőképtelen, csak cselekvőképtelen állapotban van, annak nincs gondnoka, tehát elvben tehet érvényes jognyilatkozatot, például elmehet az anyakönyvvezető elé és házasságot köthet. Azonban nyilvánvaló módon úgy méltányos, hogy az, amit ilyen állapotban tett, az visszacsinálható legyen.
4. Rokonok vagy hozzátartozók közötti házasság
Alapesetben az alábbi rokoni és hozzátartozói kapcsolatok zárják ki a házasságot:
- egyenesági rokonság (szülő-gyermek, nagyszülő-gyermek)
- testvérek közötti házasság
- testvérek vér szerinti gyermekével kötött házasság
- örökbefogadott gyermekkel kötött házasság
Érvényes lehet a testvér vér szerinti gyermekével kötött házasság, amennyiben a jegyző erre engedélyt ad, valamint ez a születendő gyermek egészségét nem veszélyezteti.
5. Kettős házasság
A keresztény kultúrkörben egy ember egyszerre csak egy emberrel lehet házasságban. Házasság tehát csak akkor köthető, ha az esetleges korábbi házasság már véget ért.
Egyszerre két házassági kapcsolat megléte esetén akkor válik érvényessé az új házasság, ha a korábbi házasság megszűnik vagy érvénytelenné nyilvánítják azt.
Mi nem érinti a házaság érvényességét?
Gyakori tévhit, hogy az alaki és adminisztratív hibák elegendőek a házasság érvénytelenítéséhez.
Az alábbi kérdések bár jogot sérthetnek (elsősorban a közigazgatási jog szabályait), azonban polgári jogi relevanciájuk nincs, ezért a házasság érvényességét nem érintik:
- hol tartották a házasságot;
- voltak-e tanúk;
- aláírták-e a házassági anyakönyve.
Ezen eljárási és alaki szabályok betartása és betartatása az anyakönyvvezető felelőssége. Hiba esetén sem a házasság létezése, sem annak érvényessége nem sérül.
Ki kérheti a házasság érvénytelenné nyilvánítását?
Alapesetben a házastársak bármelyike kérheti a házasság érvénytelenítését, azonban vannak olyan esetek, amikor más személy is jogosult erre. Abban az esetben, ha a házastársak valamelyike dönt úgy, hogy bármilyen okból érvényteleníteni szeretné megkötött házasságát, a másik házastárs ellen kell megindítania a pert.
Az érvénytelenítési pert elindíthatja akár az ügyész, de minden olyan további személy is jogosult rá, akinek jogi érdeke fűződik ehhez. Az ő esetükben mindkét házastárs ellen kell megindítani a pert.
A családtagok közül az egyenesági rokonok, a legfeljebb negyedfokú oldalági rokonok, a házastársak örökösei, örökbefogadói indíthatnak érvénytelenítési eljárást.
Cselekvőképtelen házastárs esetén a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő indíthatja el, míg cselekvőképességében részlegesen, a per tekintetében korlátozott személyek esetén már nem szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása sem.
Sajnos előfordulhat az is, hogy az egyik házastárs már nem él, viszont ellene pert szeretne indítványozni a volt házastársa. Ilyen esetben a bíróság által kirendelt ügygondnok lesz a per alperese.
Külön szabályok vonatkoznak arra, ha az érvénytelenség oka kiskorúság vagy gondnokság alá helyezés, ugyanis ezen okok fennállta véges. Az okok megszűntét követően csak a házastárs jogosult a per megindítására, míg fennállásuk alatt ezt az ügyész, illetve bármely további személy megteheti, akinek jogi érdekeltsége van az érvénytelenítési perben.
Kettős házasság esetén kérvényezheti az érvénytelenné nyilvánítást az a fél, akinek az elkövetővel házassági kapcsolata állt fenn az új házasság megkötésekor. Fontos tudni azt is, hogy az első házasság érvénytelenítése vagy megszüntetése iránti eljárásokkal egy időben nem lehet megindítani az erre alapozott érvénytelenítési eljárásokat.
A tanúk hiányára alapozott érvénytelenítési eljárást csak az ügyészség terjesztheti elő.
Meddig kérelmezhető az érvénytelenné nyilvánítás?
Az érvénytelenítési perekkel kapcsolatban főszabály szerint nincs perindítás érvényességét megszüntető határidő kijelölve, így akár évekkel a házasság megkötése után is kérelmezhetjük azt.
Amennyiben az érvénytelenség oka kiskorúság vagy gondnokság alá helyezés, a perindításnak korlátolt határideje van, így ezek az esetek kivételt képeznek a főszabály alól. A házastárs nagykorúvá válása esetén már csak kizárólag ő kérheti az érvénytelenítést, erre pedig a 18. életév betöltésétől kezdődően 6 hónap áll rendelkezésére. A határidő letelte jogvesztéssel jár. Hasonló a helyzet a gondnokság alá helyezett házastársak esetén. Ha a házasságkötéskor cselekvőképtelenség állt fenn, a cselekvőképesség visszaszerzésének napjától számított fél éven belül kérvényezhető a per elindítása. Ebben az esetben is kizárólag az nyújthatja be a kérelmet, akinek személyében az érvénytelenség oka fennállt.
Előfordulhat, hogy a házastárs a nagykorúvá válás vagy a cselekvőképesség visszanyerése előtt meghalt. Ilyenkor az ügyész vagy a további jogosultak léphetnek helyébe a per megindítására, a haláltól számított 6 hónapon belül.
A tanúk hiányára alapozott érvénytelenítést a házasságkötéstől számított egy éven belül lehet kérvényezni.
A határidő elmulasztása minden esetben jogvesztéssel jár.
Mi történik a házasság érvénytelenítése után?
A házasság érvénytelenítésére attól a pillanattól kezdve lehet peres vagy peren kívüli eljárásban hivatkozni, hogy a kifejezetten erre irányuló ítélet megszületik. Ha a házasságot érvénytelenné nyilvánítják, akkor a házasság megkötéséig visszamenőleg válik azzá.
Jóhiszeműség vélelmezése
A jóhiszeműség a polgári jog egyik alapelve. A jóhiszeműség azt az állapotot jelenti, amelyben az érintett nem tud a valóságos helyzetről, a látszat szerinti jogi helyzet alapján cselekszik. Ezt kiegészíti az, hogy nem csak nem tud a valós helyzetről, de az arról való tudomása nem várható el. Az állami bíróságok a házastársak jóhiszeműségét vélelmezik. Ennek értelmében azt a házastársat, aki nem tudott az érvénytelenséget okozó hibáról (házastársa kiskorúságáról) úgy kell tekinteni, mint aki jóhiszeműen kötött házasságot. Szintén teljesül a jóhiszeműség arra, akit kényszerítettek a házasságra.
Vagyonjogi következmények
Ha mindkét házastárs jóhiszemű volt, a házasság vagyonjogi joghatása pontosan ugyanaz, mintha érvényes házasságot kötöttek volna a felek. Az érvénytelenné nyilvánítást követően mindkét házastárs olyan jogokkal élhet, mintha a házasság felbontásra került volna.
Ha a házasság megkötésekor csak az egyik fél volt jóhiszemű, akkor az ő kérésére lehet úgy eljárni, mintha mindkét fél jóhiszemű lett volna.
Névviselésre vonatkozó hatások
Érvénytelenség megállapítása után is azt a nevet viselik tovább a felek, melyet az érvénytelen házasság fennállása alatt. Amennyiben az egyik fél ezen változtatni szeretne, az anyakönyvvezető felé jelezheti ezt. A házasság megszűnésére vonatkozó szabályokhoz hasonlóan érvénytelenség esetén sem viselheti a továbbiakban a volt feleség a férj nevét házasságra utaló toldással (pl.: Molnárné), amennyibben eddig sem úgy viselte.
A feleség eltiltható a házasságra utaló toldást tartalmazó név viselésétől, amennyiben szándékos bűncselekményt követ el, szabadságvesztésre ítélik.
Újabb házasságkötés esetén mindkét fél tovább viselheti a korábbi házassága alatt használt nevet. Ilyenkor megint csak kivételt képez a házasságra utaló toldás formája.
Vannak olyan joghatások is, melyeket nem érint a házasság érvénytelensége. Ilyen például az apaság vélelme. Ennek értelmében a gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a gyermek fogantatásakor, valamint a születés idejéig tartó időszakban házassági kötelékben állt, akkor is, ha ez a házasság érvénytelen.
Hogyan lehet az érvénytelen házasságot érvényessé nyilvánítani?
Bizonyos esetekben az érvénytelenül kötött házasságok a későbbiekben érvényessé nyilváníthatók. Ilyen esetekben a házasság a megkötéséig visszamenőleg érvényessé válik, ha az eredendő érvénytelenséget okozó tény ezt lehetővé teszi.
- Amennyiben az érvénytelenség oka kiskorúság volt, de az érintett házastárs betölti a 18. életévét, valamint az anyakönyvi hivatal tisztviselője megerősíti a házasságot, az teljes mértékben érvényesnek tekinthető.
- A jogilag cselekvőképtelen vagy gondnokság alatti személy házassága érvényessé vlhat, amennyiben a cselekvőképesség visszaszerzését követő 6 hónapon belül nem kérelmezi az érvénytelenítést, valamint megerősíti a házassági kötelék létrejöttének tényét.
- A kettős házasságban élő személy új házassága érvényesnek tekinthető, amennyiben az első házasságot semmisnek vagy érvénytelennek nyilvánítják.
Tekintse meg további írásainkat!
Mennyibe kerül?
Mik egy válás várható költségei? A válás anyagi vonzatainak pontos ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy tudjon tervezni saját maga és gyermekei számára is!
Mik a válás lépései?
Egy válásnak meghatározott lépései vannak, amelyeket nem lehet felcserélni. Tekintse át cikkünkben a válás folyamatát, segítünk megérteni mi szükséges ahhoz, hogy sikerrel vegye az akadályokat!
Kell-e válóperes ügyvéd?
Szükséges-e ügyvédet fogadni váláshoz? Milyen esetekben érdemes ügyvédhez fordulni?