Mit kell tudni a láthatásról?

A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.

Polgári Törvénykönyv

Ptk. 4:178. § (1) bekezdés

A válás időszaka rendkívül megterhelő mind a szülők, mind a gyermekek számára. A szülők szempontjából talán a legfontosabb kérdések közé tartoznak a gyermek elhelyezése és a láthatás, hiszen még ha a köztük lévő kapcsolat meg is romlott, egyikük sem mondana le emiatt gyermekükről. A gyermek szemszögéből az addigi felhőtlen boldogság egy zavaros és szörnyű huzavonába torkollik, legrosszabb esetben pedig magát okolhatja a történtek miatt. Rengeteg kérdés merül fel ebben az időszakban: kivel fog élni a gyerek, a másik szülő mikor és mennyit láthatja, kivel jobb a gyereknek, kié lesz a szülői felügyeleti jog?

Ki jogosult a kapcsolattartásra?

Nem csak a szülők követhetik a gyermek fejlődését és láthatják őt, jóval szélesebb a köre azon személyeknek, akiknek joga van kapcsolatot tartani. A jogosultak közé tartoznak:

az édesanya
az édesapa
a gyermek apai és anyai ági nagyszülei
a gyermek nagykorú testvérei

Bizonyos esetekben a mostohaszülő (szülőjének házastársa) és nagybácsi/nagynéni (szülőjének testvére) is jogosulttá válhat. Ez akkor következik be, ha a szülő és nagyszülő már nem él vagy tartósan akadályozva van a kapcsolattartásban (pl. súlyos betegség miatt), illetve akkor, ha önhibájából nem gyakorolja a kapcsolattartási jogot.

Mivel a kapcsolattartásra jogosult személyek kérdésében is a gyermek érdekei elsődlegesek, ezért kivételesen indokolt esetben azt a szülőt is fel lehet jogosítani, akinek szülői felügyeleti joga szünetel. Megítélhető a láthatási jog akkor is, ha a szülő korábban hozzájárult, hogy házastársi örökbefogadás történjen a másik fél oldalán.

Sajnos nem ritka eset, hogy az anya életkörülményei miatt nem képes gondoskodni gyermekéről, így annak érdekében, hogy más nevelje fel, születése után egészségügyi intézményben vagy egy erre kijelölt helyen hagyja a csecsemőt. A kapcsolattartás joga ilyenkor is megilleti a szülőt egészen addig, amíg a gyermek nem kerül új családhoz, viszont a kérdésben ilyenkor a gyámhatóság dönt.

Mit értünk kapcsolattartás alatt?

A magyar jogszabályok és jogalkalmazási gyarkolat egyértelműen személyes találkozást ért a kapcsolattartás alatt. Erre utal a “láthatás” kifejezés is, a gyermek és szülő egymást láthatja, mégpedig személyesen (nem Skype-on, Facetime-on stb.).

Az ilyen irányú peres eljárások is szinte kivétel nélkül a gyermek különélő szülővel való találkozásának lehetőségét célozzák meg. Ezzel együtt érdekes kérdés, hogy a telefonon, SMS-ben, Skype-on, Viberen, WhatsAppon vagy egyéb virtuális formában történő kapcsolattartás akadályozása és lehetővé tétele miként viszonyol a láthatás és kapcsolattartás jogához.

A hagyományos láthatási jog a fentiek mellett tartalmazza annak lehetőségét is, hogy a különélő szülő a gyermeket bizonyos időközönként elvigye magával. Erre kell tehát készülni egy erre irányuló eljárás esetén, a különélő szülő célja mindig az, hogy a gyermekével kettesben (több gyermek esetén hármasban, négyesben stb.) tölthessen időt. Itt nem arról van szó, hogy eljön az édesapa és a konyhában az édesanya felügyelete mellett “láthatja” gyermekét (vagy megfordítva eljön az édesanya és az édesapa felügyelete mellett cseveghet a gyermekkel). Az alapfelállás az, hogy eljön a gyermekért és fél napra, egy napra, vagy akár több napra is magával viszi, illetve lakhelyére elviszi.

A kapcsolattartás alapjogai

Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.

Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy a szülők viszonyától függetlenül joga van a gyermeknek mindkét szülővel közvetlen kapcsolatot fenntartani. Ennek a jognak az érvényesülését válás után a kapcsolattartás intézménye teszi lehetővé. A gyermeket nevelő szülőnek pedig biztosítania kell, hogy mindez zavartalanul megvalósulhasson.

A különélő szülő jogosult és köteles a gyermekével kapcsolatot tartani, amennyiben ezt a jogát nem korlátozták vagy szüntették meg. Ez magában foglalja a személyes találkozást, a közös nyaralást, a gyermek rendszeresen, meghatározott időre történő elvitelét és többek között a telefonos kapcsolattartást is.

A szabályok lehetővé teszik azt is, hogy a különélő fél időlegesen külföldre vigye a gyermeket, akár nyaralásra vagy a szülő tartózkodási helyére hivatkozva.

A kapcsolattartás időtartama alatt felmerülő kiadások természetesen a különélő szülőt terhelik, mégsem számolható el ez az összeg a gyerektartás részeként.

Hogyan tarthatom gyerekemmel a kapcsolatot a válás után?

A kapcsolattartásnak három különböző formáját különböztetjük meg:

folyamatos kapcsolattartás

időszakos kapcsolattartás

felügyelt kapcsolattartást

Lássuk őket egyenként!

Folyamatos kapcsolattartás

Amennyiben lehetőség van rá, érdemes ezt a formát választani, hiszen a gyermek számára ez a legideálisabb megoldás.

Magában foglalja a gyermek meglátogatását, azaz a szokásos lakóhelyén való személyes találkozást.

Ezen felül a különélő szülő rendszeresen, meghatározott időtartamra elviheti őt magával, szükség szerint külföldre, akár nyaralás esetén is.

A folyamatos kapcsolattartást kiegészítik a telefonbeszélgetések, levelezések, illetve az internetes kapcsolattartás is. A szülő csomagot küldhet és meg is ajándékozhatja a gyermeket.

Időszakos kapcsolatattartás

Időszakos kapcsolattartás esetén a tanítási szünetekben és többnapos ünnepek alkalmával van lehetőség a személyes együttlétre. Lehetséges a gyermeket külföldre vinni, de a bíróság úgy is rendelkezhet, hogy megvonja ezt a jogot a különélő szülőtől. A kapcsolattartás időtartamának meghatározásakor figyelembe kell venni a gyermek életkorát, fejlettségét, illetve azt is, hogy tanköteles-e. Ez utóbbi azért fontos, mert a tanulmányokat folytató, tanköteles gyermekek kapcsolattartási időszakai az oktatásért felelős miniszter által kiadott tanév rendje szerint alakulnak.

Felügyelt kapcsolattartás

Abban az esetben rendelhetik el, ha kapcsolattartás alkalmával csak felügyelet mellett lehet biztosítani annak kulturált és zavartalan lezajlását.

Az elítélt szülők esetében ez a forma biztosíthatja a láthatást. A találkozás helyszínéül szolgálhat a család- és gyermekjóléti központ vagy egy kapcsolattartással összefüggő tevékenységet nyújtó szolgáltató épülete, melyet a bíróság vagy gyámhatóság jelöl ki. Ilyenkor a felügyelő biztosítja a megfelelő körülményeket, valamint segíti a kapcsolat újraépítését és helyreállítását, szükség szerint pedig tanácsokkal látja el a kapcsolattartásra jogosultakat.

Van lehetőség arra is, hogy a kapcsolattartás helyszínén szakember nélkül történjen a találkozás, azonban ehhez a felügyeletet biztosító szolgáltató javaslatára, valamint a bíróság jóváhagyására van szükség.

A felügyelet biztosító szolgáltató javaslatot tehet a kapcsolattartás felülvizsgálatára, így lehetséges más formákra áttérni, indokolt esetben megvonni a különélő szülő jogát. Természetesen gyámhatóság vagy bíróság dönt a kérdésben.

A gyermek biztonsága érdekében előírható, hogy nem felügyelt kapcsolattartás esetén is megadott helyszínen történjen az átadás, ezzel biztosítva, hogy arra valóban sor kerüljön.

Ki dönt a láthatásról? Ki dönti el, hogy mikor láthatom a gyerekem?

Mint a legtöbb kérdésben, itt is a szülők egyezsége a mérvadó. A szülői felügyelet rendezése iránti keresetben ugyanúgy lehet erről rendelkezni, akárcsak a házassági bontóperi keresetben.

Ilyenkor dönteni kell az alábbiakról:

a kapcsolattartás formája

a kapcsolattartás gyakorisága

a kapcsolattartás időtartama

a kapcsolattartás helye

a kapcsolattartás időpontja

a gyermek átadásának helye és mikéntje

az esetlegesen elmaradt láthatás pótlásának módja

Szülői megegyezés hiányában a bíróság vagy gyámhatóság gondoskodik arról, hogy a gyermek láthatása rendezett legyen. A döntés során figyelembe veszik a gyermek életkorát, egészségi állapotát, életkörülményeit. Természetesen nem szabad eltekinteni a gyermek véleményétől sem.

Hány éves kortól dönthet a gyermek a láthatásról?

A korábbi Családjogi törvény (Csjt.) nem rendelkezett külön arról, hogy a gyermeket meg kell hallgatni a láthatás kérdésében. Az új Ptk. azonban az “ítélőképessége birtokában” lévő kiskorúra nézve meghallgatási kötelezettséget ír elő.

A jelenlegi gyakorlat az, hogy a tizennégy éves kor feletti a gyermek egészen biztosan véleményt formálhat arról, hogy kívánja-e látni a szülőt. Ezt a gyámhatóság vagy bíróság köteles figyelembe venni, és komoly súllyal esik a latba.

Minél közelebb van életkorban a gyermek a 14 évhez, annál valószínűbb, hogy meghallgatásra kerül, és lesz beleszólása a láthatás feltételeibe és gyakoriságába.

Érdemes itt megjegyezni, hogy a láthatás joga egy igen erős jog, csak azért, mert a gyermek “nem szeretné” látni az édesapját vagy édesapját, nem fogják eltiltani a szülőt a gyermektől.

Még abban az esetben is, ha a szülő veszélyt jelent a gyermekre, gyámhatósági felügyelet mellett engedélyezni szokták a láthatást, a gyermeknek pedig együtt kell működnie. Ellenkező esetben a szankciók a felügyeletet gyakorló szülőt sújtják.

Ez egy igen nehéz helyzet, ajánlott nem a gyermek alá adni a lovat azzal, hogy a láthatást kérő szülő ellen hangoljuk. Nagyon ritka, hogy a láthatást nem engedélyezi a bíróság és/vagy gyámhatóság, tehát érdemes azzal számolni, hogy elő lesz írva a rendszeres láthatás. Havi két alkalomra nyugodtan készülhetünk már az elejétől.

Ne feledjük, a láthatás akadályozása kártérítési felelősséget vonz magával, sőt igen hamar bűncselekmény kategóriába csaphat át! Egy gyermeknek sem érdeke, hogy a felügyeletét gyakorló szülője büntetőeljárásban terheltként vegyen részt.

Milyen szankcióra számíthat az a szülő, aki akadályozza a láthatás jogát?

Az elsődleges szankció az elmaradt, meghiúsult kapcsolattartási lehetőség pótlására irányul. Azaz a kimaradt találkozó helyett biztosítani kell a láthatást.

Másodsorban anyagi jellegű következmények is terhelik a láthatást akadályozó szülőt. Például a láthatásra jogosult szülő költségeit meg kell térítenie (utazási költségek stb.). Ez polgári jogi felelősség, tehát egyelőre nincs büntetőjogi vonatkozása. Lényegében a “feleslegesen” felmerült költségeket állnia kell.

Harmadsorban büntetőjogi felelősség is terheli a kapcsolattartást akadályozó szülőt. A Büntetőtörvénykönyv (Btk.) büntetni rendeli a kapcsolattartás akadályozását, mégpedig egy évig terjedő szabadságvesztéssel.

Összegezve tehát a szankciókat, és azok súlyosságát:

ELMARADT LÁTHATÁS PÓTLÁSA

FELESLEGESEN FELMERÜLT KÖLTSÉGEK MEGTÉRÍTÉSE

BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉG: BTK 210. § (1)

Milyen esetekben vonják meg a kapcsolattartás jogát?

Szükség esetén az állam megvonhatja a szülő kapcsolattartásra vonatkozó jogát, ugyanis a mérlegelés legfőbb és legfontosabb alapja a gyermek védelme, és ez esetenként a szülőtől való távoltartással biztosítható. A bíróság és gyámhivatal is rendelkezhet úgy, hogy a kifogásolható magatartást tanúsító szülő kapcsolattartási jogát korlátozza vagy megszünteti.

A teljes megvonást csak olyan súlyos esetekben alkalmazzák, mikor a gyermekkel szemben bűncselekményt követnek el, bántalmazzák vagy bármilyen módon kirívóan súlyosan sértik az érdekeit.

Az a szülő sem láthatja gyermekét, aki előzetes letartóztatásban van. Amennyiben a kiskorút ez nem veszélyezteti, a szülő kérelmére a gyámhivatal adhat információkat róla.

Eltilthat-e az exem attól, hogy lássam a gyerekem?

Természetesen előfordulhatnak olyan élethelyzetek, mikor a különélő szülő éppen nem tudja magával vinni vagy meglátogatni a gyermeket, akár egy betegség miatt. Ilyen esetekben előzetesen, késedelem nélkül tájékoztatni kell egymást a kapcsolattartást akadályozó körülményekről. De mi történik akkor, ha a nevelő szülő szándékosan tartja távol a gyermeket a másik szülőtől?

Amennyiben a gyermeket nevelő szülő indokolatlanul akadályozza a kapcsolattartást, megsérti szülői kötelességét és bűncselekményt követ el.

Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményébe foglaltak szerit a gyermek alapvető joga a szülőkkel való kapcsolattartás, melyet szintén megsért a láthatást önkényesen megtiltó szülő. Az eltiltott fél korábban a gyámhivatalhoz fordulhatott, azonban 2020. március 1-től a gyermek lakóhelye szerinti bíróság hatáskörébe tartoznak a hasonló ügyek. A szakemberek gyorsabb ügyintézést várnak a változástól, valamint erősebb fellépést a szabálytalan szülőkkel szemben. Az eltiltott fél a szabálytalanságtól (vagy annak felismerésétől) számított 30 napon belül nyújthatja be kérelmét, melyhez a hivatalos nyomtatvány itt érhető el.

Miután megállapítják, hogy kinek a hibájából hiúsult meg a kapcsolattartás, a bíróság elrendeli a végrehajtást. Első körben felszólítják a szabályszegő szülőt, majd változatlan magatartás esetén többféle szankció alkalmazható vele szemben:

A bíróság kérheti a szülői felügyeleti jog megváltoztatását
Elrendelheti a gyermek harmadik személynél való elhelyezését
Pénzbírságot szabhat ki
Büntetőeljárást indíthat kiskorú veszélyeztetése, kiskorúval történő kapcsolattartás akadályozása miatt

A gyermekét elzáró szülőre kiszabott pénzbírság 5000-500 000 forintig terjedhet. Ha az apa/anya visszatérő, szabályokat súlyosan megszegő szülői magatartást tanúsít, a rendőrség is közbeléphet az átadáskor.

Az elmaradt kapcsolattartás pótlása

Amennyiben a kapcsolattartás a szülők és gyermek önhibáján kívüli okok miatt nem valósul meg, minden esetben pótolni kell. Lehetőleg a legközelebbi időpontban, de maximum fél éven belül.

Ha a kapcsolattartás betegség miatt marad el, az nem róható fel a szülőnek, azonban nem túl súlyos betegség (pl. enyhe megfázás) esetén nem akadályozott a személyes találkozás.

Iskolai rendezvények esetén a rendezvény jellege és időtartama alapján lehet dönteni arról, hogy később szükséges-e pótolni a láthatási időt.

A jogszabály továbbá lehetővé teszi az időszakos kapcsolattartás pótlását is, azonban az ünnepnapokra eső alkalmak pótlására nem kötelez. Ennek értelmében a szülők döntésére van bízva, hogy az ilyen alkalmakat bepótolják-e.

Kapcsolattartás megváltoztatása

A kapcsolattartás megváltoztatásnak feltételeiről a Polgári Törvénykönyvben nem tesznek említést, csak arra az esetre vonatkozóan, ha arról korábban a bíróság döntött. Természetesen sejthetjük, hogy akkor lesz sikeres az újrarendezés iránti kereset, ha az a gyermek érdekét szolgálja vagy a körülményekben olyan jelentős változás következett be, ami indokolttá teszi a keresetet. A kapcsolattartás megváltoztatásával összefüggő perek a személyi állapotot érintő perek közé sorolhatók. A házassági bontóperi keresettel vagy a szülői felügyeletet rendező keresettel lehet összekapcsolni.

Bírósági döntés esetében egészen addig kérhetjük a határozat megváltoztatását, amíg le nem telik a végzés jogerőre emelkedésétől számított két év.

A rossz kapcsolat gyermekekre gyakorolt hatása

A válás okozta zűrzavarban bármennyire is célunk a gyermekek érdekeit elsődlegesnek tekinteni, valójában nagyon nehéz úgy rendezni a legfőbb kérdéseket, hogy azáltal a gyermek ne sérüljön.

A nehézségek már a kérdések felmerülésekor is problémákat okoznak, hiszen gyakori veszekedést és szülők közötti állandó konfliktust eredményeznek, amibe sajnos hajlamosak a gyermeket is bevonni. Legrosszabb esetben a szülők képesek a gyermeket fegyverként felhasználni, egymás ellen fordítani. Mivel a gyermek szeretné mindkét szülőjét szeretni, teljesen összezavarja ez a helyzet és tehetetlenné teszi őt.

A másik szülőnél történő láthatás a 6 év alatti gyermekek számára a legnehezebb, hiszen bennük még nincs olyan erős állandó kötődés mindkét szülő felé, így sokkal nagyobb eséllyel távolodik el attól, akihez láthatásra megy. Mire újra közel kerülne hozzá, már ideje hazamennie. A megváltozott helyzet következtében gyakran válik rosszkedvűvé, visszahúzódóvá a gyermek, kialakulhatnak nála étkezési zavarok és alvásproblémák is.

Jellegzetes reakció, hogy a kisgyermek egy korábbi fejlődési szintre esik vissza, így a már szobatiszta gyermek újra bepisilhet. Felerősödik az elhagyástól való félelem is, hiszen az egyik szülőtől rendszeresen el kell szakadnia, így sokkal erősebben kezd ragaszkodni a nevelő szülőhöz, mert úgy képzeli ő is elhagyhatja.

Mi a legjobb a gyermeknek?

A válásfélben lévő szülők számára a lehető legjobb tanács, hogy a gyermek érdekében próbálják újra meglátni egymásban azt, ami miatt korábban összekötötték az életüket.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy szeressenek újra egymásba, sokkal inkább azt, hogy tegyék félre a sértettséget és az ellentéteket, tanuljanak meg újra normálisan kommunikálni egymással. Nem szabad a gyermek előtt rendezni a konfliktusokat, szidni egymást.

A kapcsolattartás kérdését vizsgálva az lenne a legkedvezőbb a gyermeknek, ha a szülők a váltott elhelyezést választanák, így nem is lenne szükség a láthatásról dönteni. Ilyenkor a gyermek nagyjából ugyanannyi időt tölt az apával, mint az anyával, ami általában 1 hetes időtartamot jelent, így nem kényszerülnek hosszabb időre elszakadni. Amennyiben ez a megoldás nem lehetséges, úgy kell alakítani a kapcsolattartást, hogy minél tartalmasabb és hosszabb lehessen az az idő, amit a különélő szülő a gyermekkel tölthet.

Három éves kor alatt a szülővel való kapcsolat kialakulásában rendkívül fontos az éjszakai altatás és a reggeli felkelés, ezért lehetőség szerint a különélő szülőnek is szerepet kell vállalnia ebben. Akár úgy, hogy ezekben az időszakokban meglátogatja a gyermeket vagy több napra viszi magához.

A kapcsolattartás biztonsága rendkívül fontos. Kicsi gyermekeknél úgy kell kialakítani a kapcsolattartási időszakokat, hogy azok időpontja előrelátható és rendszeres, ezáltal számukra is átlátható legyen.

Azon felül, hogy a gyermeket egyáltalán nem szabad a másik szülő ellen fordítani, negatív megjegyzéseket sem szabad tenni. Néhány szülő hajlamos lehet akkor is fintorogni vagy megjegyzéseket tenni, ha a gyermek a láthatás ideje alatt átélt élményeiről beszél. Ha a gyermek mesélni szeretne meg kell hallgatni, de faggatni sem szabad őt.