Alapesetben a házasság során vagyonközösség jön létre, amely a házasság végével megszűnik, illetve megszüntetésre kerül.
Mit értünk a házassági vagyonközösség megszüntetése alatt? Megszűnhet-e a vagyonközösség a válás kimondása alatt? Mi a vagyonközösség megszüntetésének folyamat és mik a költségei?
Nálunk minden lényeges kérdésre választ talál!
A házasságkötés egyik legfontosabb követkeménye, hogy arra az időre, amíg az életközösség fennáll úgynevezett házastársi vagyonközösség jön létre.
Gyakori tévhit, hogy a vagyonközösség szabályai csak a házasság kötésétől számított ötödik vagy tizedik évtől állnak be. Ez nem így van, már az esküvő napjától számítva főszabály szerint minden bevétel és szerzemény közös vagyonnak számít.
Nagyon fontos tudnivaló, hogy nem csak a bevételek, hanem a házasság ideje alatt keletkező adósságok is a vagyonközösség részévé válnak, így azokért alapesetben mindkét házastárs egyetemesen felel.
A vagyonközösséget kikerülni házassági szerződéssel lehet, melyben tételesen meg lehet határozni, hogy mi maradjon különvagyon a házasság fennállása ellenére is.
Összefoglalva tehát, a vagyonközösség részévé válik minden, amelyhez valamelyik fél hozzájut, pár fontos kivételtől eltekintve.
2014-ben változott a Polgári Törvénykönyv, amely bevezette a házasságkötés előtt létrejövő vagyonközösség intézményét. Ennek értelmében a házassági vagyonközösség a házasságkötéssel visszamenőlegesen jön létre, mégpedig a tényleges együttélés kezdetétől számítva, amelyet a Ptk. életközösségnek hív.
Ennek értelmében amennyiben egy pár már öt évvel a házasságkötés előtt összeköltözött, a közös vagyonszerzés szabályai már a házasság megkötése előtti öt évben is alkalmazandóak. Sőt, a törvény ennél is továbbmegy, ugyanis ha nem is történik soha házasságkötés, de öt évig élettársként élnek együtt a felek, ilyen esetekben is alkalmazhatóak a házassági vagyonközösség szabályai.
Nem meglepő módon, a házassági vagyonközösség szabályai is hasonlóan rugalmassá váltak 2014-óta a vagyonközösség létrejöttéhez. A vagyonközösség csak a vagyon tényleges és jogszerű szétbontása után áll be, amely nem feltétlenül esik egybe a házasság felbontásával vagy az életközösség megszünésével. A helyzetet tovább árnyalja, hogy a bontóper nem vonható össze a vagyonelosztási eljárással, tehát a házasság felbontható akár úgy is, hogy a vagyonjogi kérdések nyitva maradnak.
Egy válás során általában mindkét fél abban érdekelt, hogy minél többet tudjon “kivenni” a házasságból, azaz minél nagyobb vagyont tudjon saját magának kimenteni a házassági vagyonközösségből. Ennek alapvetően két módja van: megakadályozni adott vagyontárgyak házastárshoz való kerülését és/vagy megszerezni a házastárs különvagyonából minél több elemet.
Az első és legfontosabb lépés annak megakadályozásában, hogy egy közösnek vagy sajátnak vélt vagyonelem átkerüljön a válófélben lévő házastárshoz az, hogy nem engedjük, hogy annak birtokába kerüljön. Akinél van egy vagyontárgy, az értelemszerűen már az esetek többségében nyerő pozícióból indul. Vegyük az egyszerűség kedvéért azt az esetet, amikor az egyik fél válni akar, de a másik nem. Aki válni akar dönthet úgy, hogy akkor feláll és elmegy, azonban így a másik fél marad birtokon belül a közös ingatlanban. Aki birtokon belül van így könnyedén szedheti az ingatlan hasznait (például csak azáltal, hogy ott lakik), amíg a másik fél az esetleges igényét például bérleti díj szedésére könnyen lehet, hogy csak bírósági úton tudja majd érvényesíteni.
Egy vagyonelem csak akkor utalható a közös vagyon körébe, ha a vagyonelosztás idején bizonyítható, hogy létezik (de legalábbis létezett), illetve ha már nincs meg, ellenértéke csak akkor követelhető, ha alátámasztható, hogy melyik fél “tüntette el”. Az eltüntetés alatt itt elsősorban értékesítést vagy elrejtést értünk, melynek célja, hogy a vagyontárgy vagy annak eladásából származó pénz megmaradjon és felerészben ne szálljon át a házastársra.
Ennek mikéntje természetesen minden esetben más, azonban egy vagyonelem sikeres eltüntetéséhez szükséges, hogy időben lépjünk és körültekintően járjunk el. Egy válóper során például a bíróság vagyonleltárt rendelhet el, egy értékesebb dísztárgyat még a leltár előtt biztonságba kell helyezni, ha ki akarjuk menteni. Apellálhatunk egyrészt a másik fél feledékenységére, de ha esetleg fel is akarja vetetni a leltárba az adott tárgyat, könnyen lehet, hogy a létezését sem tudja bizonyítani. Bemondásra természetesen egy bíróság sem fogja bővíteni a házassági vagyonközösség elemeinek listáját, ha a másik fél ellenkezik. Itt ismét meg kell emlékeznünk annak fontosságáról, hogy maradjunk birtokon belül ameddig csak lehetséges, hiszen ez helyzeti előnyt ad.
Az idő múlása természetesen itt sokat segíthet, emiatt a peres eljárás elhúzása is érdekünkben állhat. Egy olyan vagyonjogi per, amelyben ingatlanvagyon is a per tárgyát képezi még békeidőben is legalább másfél év, a koronavírus kapcsán létrejött állapotban bőven két évvel lehet számolni.
A vagyonmegosztás során az egyik legfájdalmasabb veszteség a házastárs úgynevezett különvagyonának elvesztése. Tételezzük fel, hogy az egyik fél nagy értékű ingatlan örökölt a házasság alatt, amely kiadásra kerül. A házaspár számára ez a bevétel értelemszerűen az esetek többségében közös vagyonként lesz kezelve, és együtt élvezik az általa nyújtott anyagi biztonság előnyeit. A házasság felbomlásával azonban az adott ingatlanhoz a másik félnek immáron semmi köze, bevételeiből többé nem részesül, ami jelentősen ronthatja az illető további életszínvonalát.
Ugyan a különvagyont egy az egyben nem lehet a házassági vagyonközösség részévé tenni, de léteznek módszerek arra, hogy legalább valamennyi anyagi előnyt tudjon belőle kovácsolni a másik fél válás esetén. A törvény úgy rendelkezik, hogy a különvagyonból le kell venni a közös ráfordítások összegét. Ennek kapcsán bevett módszer visszamenőlegesen minden múltbeli ráfordítást számba vetetni, egészen az öröklés pillanatától. Az öröklési illetéktől és közjegyzői, ügyvédi költségektől kezdve, minden felújítás, állagmegóvás vagy közüzemi számla felsorakoztatható, és utánuk kompenzáció kérhető a vagyonmegosztási vagy bontóper során.
Kevesen tudják, de a házassági vagyonközösség megszüntetéséhez nem szükséges a válás kimondása vagy a válókereset beadása. Bizonyos esetekben helyzeti előnyt adhat a házassági vagyonközösség megszüntetését kérni a bíróságon még a bontóper előtt. Ezzel például az abban a pillanatban fennálló vagyoni állapotokat tudjuk rögzíteni, és megakadályozhatjuk, hogy a házastárs vagyonelemeket megpróbáljon eltüntetni.
Másik előnye a dolgok elébe menni ilyen módon, hogy ha a házastárs esetlegesen hitelbe vagy adósságokba veri magát, akkor a vagyonközösség megszüntetését kérő fél már ezért nem fog felelni.
