Hogyan lehet elhúzni egy válást?

Mennyi ideig tart általában egy válás?

Amikor a válás elhúzásáról beszélünk, a legelső kézenfekvő kérdés, hogy mihez képest, azaz mennyi időt vesz igénybe egy átlagos válás? A házasságok a bontóper átlagos időtartamának szompontjából két kategóriába esnek: kiskorú gyermekkel rendelkező párok és kiskorú gyermekkel nem rendelkező párok.

A hatályos jogszabályok szerint az olyan házaspárok esetén, ahol nincs kiskorú gyermek a házasság már az első tárgyaláson felbontható. Viszonylag új szabály, hogy még a vagyonelosztásnak sem kell lezajlania ahhoz, hogy a válás kimondásra kerüljön, mivel azt külön vagyonjogi perben kell lefolytatni, feltéve, hogy nincs közös megegyezés a felek között. A keresetlevél beadásától számítva két-három hónapon belül ki szokták írni az első tárgyalást, amely gyermektelen párok esetén könnyen lehet, hogy az utolsó is, mivel a bíróság a perfelvételt követően ki is mondja a válást. Jó hír a válást húzni akaróknak, hogy a koronavírus miatt ez az időtartam jelenleg inkább 4-6 hónap. Szintén növelheti az időtartamot az ítélkezési szünet, például a nyári időszakban, vagy ünnepekkor.

Miért akarná valaki elhúzni a válást?

Általánosságban a legkívánatosabb a gyors és izgalmaktól mentes válás, azonban viszonylag gyakori eset, hogy valamelyik fél arra játszik, hogy minél tovább húzódjon a dolog. Ennek számos oka lehet, mind érzelmi, mind anyagi, avagy sokszor egész egyszerűen kényelmi.

Az érzelmi oldalról nem ritka, hogy a férj vagy feleség még reménykedik, hátha a házasság rendbe hozható. Ilyen esetben a válás réme rendkívül nyomasztó lehet, és a kapcsolat megmentésén fáradozó fél valószínűleg bármit hajlandó megtenni, hogy minél később mondja ki a bíróság a házasság végét.

Anyagi oldalról számos pénzügyi manőver előfordulhat, melyet még a válás előtt az egyik fél végig akarhat vinni. Amíg ingóságok vagy készpénz például viszonylag gyorsan eltüntethetőek annak érdekében, hogy ne lehessen a vagyonelosztás körébe bevonni, addig például megtakarítás, részvény vagy üzletrész biztonságba helyezése időigényesebb lehet.

A kényelmi okok között viszonylag egyszerű és könnyen érthető megfontolások szerepelnek. A válás rendszerint alapjaiban forgatja fel a felek addigi mindennapjait és életkörülményeit. A válni nem akaró fél joggal ellenezheti, hogy kitegyék a saját otthonából, elvegyék a nyaralóját, autóját vagy egyéb személyes kényelmét szolgáló ingóságait.

Nézzük tehát milyen módszerek létezhetnek a válás halogatására, illetve melyek azok a technikák, melyek nem működnek, esetleg éppen az ellenkező célt érik el.

A tárgyaláson való nem megjelenés

Kézenfekvőnek tűnhet az a megoldás, hogy egész egyszerűen nem jelenünk meg a bontóperen. Hogyan is dönthetnének a fejünk felett, távollétünkben egy ilyen fajsúlyos kérdésben? Hiszen a házasság megkötéséhez is személyesen kellett az anyakönyvvezető elé járulnunk, logikusnak tűnhet, hogy a váláshoz is személyes jelenlétre van szükség.

Az alperes távolmaradása a bontópertől

Ha a felek nem együttes megegyezés alapján indítják meg a válást, ilyen esetekben a válni kívánó házastárs lesz a felperes, akitől pedig válni akar az alperes.

A felperes beadja a válókeresetet, az alperes pedig idézést kap az első tárgyalásra. Kérdés, hogy mi történik, ha valamelyik fél nem jelenik meg a tárgyaláson?

ha a felperes nem jelenik meg, a bíróság egyből megszünteti az eljárást
ha az alperes nem jelenik meg, ettől még a bontóper lefolytatható!

Csupán azzal, hogy nem jelenünk meg a válóperes tárgyaláson a válás még kimondható, sőt bizonyos fontos kérdésekben (vagyonelosztás, gyermekelhelyezés) olyan döntések születhetnek, amelyek érdekeinkkel ellentétesek. A legtöbb, amit elérhetünk, hogy nem az első tárgyaláson kerül sor a bontásra, azonban például ha vannak közös gyermekek, akkor egyébként is legalább két tárgyalás megtartása a törvényi előírás.

Ennél bonyolultabb módszerekre van tehát szükség ahhoz, hogy húzzuk az időt.

A felperes távolmaradása a pertől

Amint korábban írtuk, a felperes mindenféleképpen meg kell, hogy jelenjen a bontóperen, különben a bíróság megszünteti az eljárást. Ebben az esetben új keresetlevél benyújtását követően új tárgyalás kiírásával kezdődhet csak újra a házasság megszüntetésére irányuló eljárás.

Bizonyos esetekben tehát, ha tudjuk, hogy a házastárs már a bontóper megindítását fontolgatja, jó stratégia lehet elébe menni a dolgoknak, és beadni a válókeresetet. Ezután mindösszesen annyi dolgunk lesz, hogy nem jelenünk meg az első tárgyaláson, ezzel akár két-három hónappal is elhúzódhat a házasság felbontása.

A tárgyalás elhalasztása

Kézenfekvő, hogy ha a tárgyalás elhalasztásra kerül, azzal megy az idő, egyúttal a válás kimondás is egészen biztosan csúszni. Indokolt esetben bármelyik fél kérelmére a bíróság a per halasztása mellett dönthet.

Hiánypótlás

Elsősorban közös megegyezéses bontóper esetében merülhet fel a hiánypótlás kérdése. Közös megegyezés esetén a felek az egyezség részleteit írásban adják be a bíróságnak, aki ellenőrzi, hogy az minden lényeges részletre kitér-e. Ha valamely lényeges kérdésben az egyezség nem rendelkezik megfelelően, a bíróság hiánypótlásra hívja fel a feleket, mely új tárgyalás kitűzéséhez vezethet.

Éppen ezért jó taktika lehet a válni kiváló házastárssal egyezséget kötni, azonban abból egy vagy több lényeges elemet “kifelejteni“.

Elfogultsági kifogás

Sajnos hazánkban egyáltatlán nem ritka az elfogult bíró a bontóperekben, historikusan és tendenciózusan az anya, illetve feleség javára. Jól ismert anekdoták keringenek bírónőkről, akik büszkén hirdetik, hogy ellenük több tucat feljelentés és panasz is van folyamatban egyértelmű elfogultság miatt.

Amennyiben kizárólag az időhúzás a cél, és nincs különösebb veszteni valónk a bontóperben, megfontolandó új bíró kirendelését kérni elfogultság miatt. Ilyen esetben nincs kockázat, hiszen legfeljebb nem kapunk új bírót, viszont ha igen, akkor az automatikusan új tárgyalási nap kiírásához vezet.

Fellebbezés - másodfokú eljárás

Ahogy minden peres eljárásnál, a bontóper esetében is természetesen van lehetőség az elsőfokon meghozott döntés megfellebbezéséhéz. Bontóper esetén az elsőfokú bíróság döntése 15 napon belül emelkedik jogerőre. Ez alól csak az képez kivételt, ha a felek a fellebbezési jogukról az ítélet kihirdetése után együttesen lemondanak, ilyenkor már másnap jogerős lesz a bontóperes végzés.

Ha tehát az elsőfokú bíróság döntését annak kihirdetésekor nem fogadjuk el, ebben ez esetben 15 napon keresztül még megtámadhatjuk a döntést és kérhetünk másodfokú eljárást.