A bontóper megindítása: a keresetlevél

Mi az a keresetlevél?

A keresetlevél a házasság felbontására irányuló írásbeli kérelem, mely a teljes válási folyamatot hivatalosan is elindítja.

Ki nyújthatja be a keresetlevelet?

A keresetlevelet a felperes vagy annak képviselője, meghatalmazottja nyújthatja be.

A felperes az a házastárs, aki válást kezdeményezni szeretné.

A keresetlevél benyújtása előtt az alábbi kérdések tisztázása szükséges...

Lakáshasználati kérdések
Gyermekelhelyezés kérdései
Felügyeleti jog, kapcsolattartás és gyerektartás kérdései
Házastársi tartás (tartásdíj) kérdése
Megállapodás a házastárssal a vagyonelosztásról

Lakáshasználati kérdések

A legtöbb házaspár a házasság alatt vásárolt közös lakást vagy családi házat, ami így már a közös vagyon részét képezi. A korábbi közös lakóhely kérdésében meg kell állapodni, hiszen az esetek túlnyomó részében a felek nem kívánnak a válás után egy házban élni.

Rendelkezni kell, hogy az egyik házastárs kizárólagos használatában marad a lakás vagy osztott használatban lesz. Az utóbbi esetben a helyiségek megosztásának módját is szükséges részletezni a keresetlevélben.

Gyermekelhelyezési kérdések

Egyértelmű, hogy a válás nem csak a szülőkről szól, a gyermekek érdekei talán még az övéknél is fontosabbak, számukra ez a folyamat nagyobb veszteséget jelent. A házasság felbontásánál alapvető kritérium, hogy a közös gyermek érdekeit figyelembe kell venni a szülői felügyelet, a kapcsolattartás és gyermektartás kérdéseiben egyaránt.

Közös szülői felügyelet esetén minden, a gyermek életét érintő kérdésben a két fél közös döntése születik meg. Amennyiben a szülők ezt a lehetőséget választják, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük. A gyermek válás utáni lakóhelyét azonban ekkor is meg kell határozni.

Nem közös szülői felügyelet esetén a jogokat kizárólagosan az egyik szülő gyakorolja, természetesen a felek megegyezése alapján. Ilyenkor merülnek fel a kapcsolattartással összefüggő kérdések, melyekre a továbbiakban szükséges kitérni.

Kapcsolattartás és gyermektartás kérdései

Ahogy korábban írtuk, közös szülői felügyelet fennállásakor a kapcsolattartásról nem kell nyilatkozni. Ettől eltérő esetben a különélő szülő és gyermek(ek) kapcsolattartására vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban kell megegyezni:

a kapcsolattartás módjáról,
formájáról
gyakoriságáról.

A rendszeres kapcsolattartás mellett az olyan helyzeteket is szükséges vizsgálat alá venni, mint a nyári szünet vagy páros ünnepek, hiszen ezekre az időszakos kapcsolattartás elvárásainak kell majd teljesülni.

A gyermek tartásának kérdésében alapszabály, hogy a különélő szülő pénzben, míg a gondozó természetben teljesíti azt. Közös szülői felügyelet esetén mindkét szülő dönthet úgy, hogy kötelezettségeit természetben vállalja.

A gyermektartásdíj mértékéről és megfizetésének módjáról bővebben itt olvashat.

Házastársi tartás

A házastársi tartás kérdéséről ez irányú igény szerint kell megegyezni.

Az új szabályoknak megfelelően érdemtelen a tartásra az a volt házastárs, akinek magatartása vagy életvitele hozzájárult a váláshoz. Megállapodás születhet arról, hogy a tartásra köteles fél egyszeri juttatással elégíti ki a kötelezettségét vagy rendszeres pénzösszeggel.

Mit kell tartalmaznia a keresetlevélnek?

A keresetlevél első részében az eljáró bíróság nevét kell feltüntetni, majd következik a felek személyes adatainak megadása. Mind az alperesnek és felperesnek fel kell tüntetnie a nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, személyi igazolvány számát, foglalkozását és jövedelmét, emellett elérhetőségeiket is. A dokumentumban egyértelműen meg kell jelölni ki jelenik meg fel- és alperesként az eljárásban.

Házasság megkötésére vonatkozó adatok

A személyes adatok után a házasságra vonatkozó adatokat kell feltüntetni. A következő információkra lesz szükség:

a házasság megkötésének napja, helye
Anyakönyvi Hivatal neve
Anyakönyvi kivonat sorszáma
az életközösségre fennállásával kapcsolatos adatok (utolsó közös lakhely helye, annak tulajdonosa, életközösség megszűnésének időpontja)

Amennyiben a házastárs cselekvőképtelen, a nevében megindíthatja a pert a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselője. Ilyenkor az ő adatait is fel kell tüntetni a dokumentumban.

Közös gyermekek adatai

A keresetlevél következő szakaszában a házasságból származó és életben lévő, kiskorú vagy tartásra szoruló gyermekekre vonatkozó adatokat kell feltüntetni:

közös gyermekek száma
nevük, valamint születési adataik

Döntésre irányuló kérelem

Az érdemi részben a bíróság döntésére irányuló kereseti kérelmet kell megfogalmaznunk, pontosabban, hogy a felperes milyen döntés meghozatalát kéri a bíróságtól az alperessel szemben.

Válás esetében a házasság felbontására irányuló kérelemről beszélünk. Itt meg kell jelölni azt is, hogy a válási folyamat közös megegyezéssel történik-e.

Közös megegyezés esetén:

A házasság megromlásához vezető okokat a felperes ebben az esetben nem köteles feltárni, azonban egyértelműen meg kell fogalmazni, hogy a helyreállítására kilátás nincsen, hiszen ez a válás kitétele. Az úgynevezett járulékos ügyekben (gyermektartás, szülői felügyelet stb.) való megegyezés tényét rögzíteni kell.

A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.

Tényállásos bontás alapján

A házastársi viszony megromlásában jelentős szerepet játszó tényezők feltárására itt már szükség van. Ebben az esetben feltétlenül meg kell jelölni a lényegesnek tekinthető, múltban megtörtént, kereseti kérelmet megalapozó eseményeket és tényeket. Olyan részletességgel szükséges ezeket bemutatni, hogy a bíróság egyértelműen megállapíthassa a felperes által érvényesíteni kívánt jogot, azaz felismerje, hogy a válás indítványozása megalapozottan történik. A házasság teljes megromlását tényekkel kell igazolni.

Amennyiben nem születik közös megállapodás, az első pontban feltüntetett kérdésekkel kapcsolatban (szülői felügyelet, házastársi tartás stb.), a felperesnek kell az egyéni álláspontját kifejtenie, köteles nyilatkozatot tenni valamennyi kérdésben.

Egyéb tartalmi elemek

Az eljárási illeték

Az bírósági eljárásért törvényben megszabott módon illetéket kell fizetni, melynek jelenleg meghatározott összege 30.000 Ft. A befizetés több módon is történhet:

illetékbélyeggel
az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül
a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlára való utalással
az állami adóhatóság számlájára történő utalással

A dokumentumon szükséges feltüntetni, hogy milyen módon történt a befizetés, majd egy ezt igazoló dokumentumot is mellékelni szükséges.

Illeték megfizetésének hiányában a költségkedvezmény iránti kérelmet szükséges előterjeszteni. Ez lehet költségmentesség, teljes költségfeljegyzési jog vagy részleges költségfeljegyzési jog. Emellett az imént felsorolt kedvezmények mértékét is meg kell határozni.

Közvetítői eljárás

Amennyiben a peres felek között közvetítői eljárás volt, erre a keresetlevélben utalni kell.

Zárás

A keresetlevelet két tanú igazolásával zárul. Ha ügyvéd jár el, akkor az ő aláírására is szükség van minden egyes példányon.

Mit kell mellékelni a keresetlevélhez?

A keresetlevélben feltüntetett információkat különböző mellékletekkel kell igazolnunk. A csatolmányok között a következő dokumentumoknak kell megjelennie:

Házassági anyakönyvi kivonat
Házasságból származó gyermekek születési anyakönyvi kivonata
Illeték megfizetésének igazolása

Amennyiben a költségmentesség nem áll fent, illetve az illeték megfizetése illetékbélyeggel történik, 30.000 Ft értékű illetékbélyeget kell csatolni, melyet postán tudunk megvásárolni. Banki átutalás esetén az illeték megfizetését bizonyító banki igazolásra van szükség.

Speciális esetek

Elképzelhető, hogy a különböző tényeket okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel is hitelesíteni ajánlott. Tárgyi bizonyítási eszköznek minősülnek például a képek vagy hangfelvételek. Amennyiben ezzel a lehetőséggel élni szeretnénk, meg kell nevezni ezeket a bizonyítékokat, majd csatolni kell a nyomtatványhoz.

Költségmentességi nyomtatvány csatolása szükséges abban az esetben, ha jövedelme nem haladja meg a 28.500 Ft-ot.

Idegen nyelvű irat esetén egy egyszerű magyar fordítást kell mellékelni.

Meghatalmazás csatolása szükséges akkor, ha az egyik fél nevében a törvényes képviselője jár el.

Milyen esetben kérhető költségmentesség?

Ki igényelheti?

A válás költségei alól abban az esetben kérhetünk mentességet, ha arra jövedelmi-vagyoni helyzetünk alapján rászorulunk. Ez azt jelenti, hogy jövedelmünk nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, mely jelenleg 28.500 Ft. Az is költségmentességben részesülhet, aki rendszeres szociális segélyt kap. Miután a költségmentességet benyújtottuk, arról a bíróság dönt, hogy megillet-e bennünket.

Teljes költségmentesség esetén a teljes összeg befizetése alól mentesülhetünk, részleges költségmentesség esetén viszont a mentesülés is legfeljebb csak részleges lehet.

Meddig igényelhető?

Míg a felperes a per megindításától az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozataláig kérheti a költségmentességet, addig az alperes legkésőbb a fellebbezés előterjesztéséig kérheti azt.

Keresetlevél benyújtása

Milyen formában?

A nyomtatványt több példányban kell benyújtani. Két érintett fél esetén 3 példány benyújtása mindenképpen szükséges (érintett felek száma + 1).
Az eljárást megindító dokumentumot itt találja.

Hol?

A keresetlevél benyújtására az alperes lakóhelyén vagy az utolsó közös lakhely szerinti járásbíróságon van lehetőség. Panasznapon szóban előadásra a lakóhely, székhely, munkahely szerinti vagy a perre illetékes járásbíróságon van lehetőség.

Hogyan?

A keresetlevelet személyesen beadhatjuk a bíróság polgári irodájában, elküldhetjük ajánlott küldeményként a bíróság címére (ez plusz költséget jelent a feladónak), valamint a bíróság gyűjtőládájában is elhelyezhetjük munkaidőben. Ezekre a módokra akkor van lehetőség, ha jogi képviselő nélkül járunk el.

Tipp: Amennyiben segítségre van szükség a keresetlevél elkészítésében, esetleg kérdések merültek fel bennünk, érdemes a bíróságot a panasznapon megkeresni, ugyanis ekkor lehetőségünk van kérdéseinket feltenni, valamint ekkor jegyzőkönyvbe mondhatjuk a keresetet.

Jogi képviselővel eljáró félnek kötelező elektronikus úton beadni a keresetlevelet.

Kell-e ügyvéd a keresetlevél benyújtásához?

Amennyiben a keresetlevelet járásbíróságon kívánjuk benyújtani, nem kötelező ügyvédi szolgáltatás igénybevétele. A nyomtatványt felperesként kitölthetjük és be is nyújthatjuk.

Természetesen ügyvéd járhat el az egyik fél nevében, sőt gyakori eset, hogy a teljes keresetlevelet ügyvédek készítik el. Utóbbira akkor lehet kiemelten szükség, ha a két fél nem tudott megegyezni a legfőbb kérdésekben, esetleg az alperes nem is kívánja megszüntetni a házassági köteléket.

Mi a különbség a bontóperi és a vagyonjogi peri kereset között?

A házassági bontóper a járásbíróság hatáskörébe tartozik. A házassági perek esetében csak személyi állapotot érintő kérdésekről döntenek, így a házasság felbontására irányuló kereset is ide tartozik.

A bontóper nem kapcsolható össze a vagyonjogi keresettel, hiszen az teljes mértékben anyagi oldalról közelíti meg az eseményeket. Az életközösség fennállása alatt felhalmozott közös vagyon megosztására irányuló kérdésekről szükséges benne dönteni. A házasság megszűnésekor két féle megállapodás születhet.

Peren kívüli megállapodás is lehetséges, ha a váló felek meg tudnak egyezni a megosztásban, nem szükséges a bíróság jóváhagyása. A megegyezésről szóló szerződést azonban köziratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Ha a megegyezés per nélkül nem történik meg, a bíróság a teljes vagyonleltár után vagyonmérleget állít fel, majd ez alapján határoznak vagyon elosztásának mikéntjéről.